Előléptették Demeter Szilárdot

Lándzsahegy a múzeumban

Belpol

Nem fogyott el körülötte a levegő, ellenkezőleg: hatalmas intézményi átalakítás nyertese lesz Demeter Szilárd. A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ szakmai egyeztetés nélkül jön létre, így nehéz elhinni, hogy szakmai céljai vannak.

Meghálálták Demeter Szilárd hűségét. Noha tavaly ősszel még sokan úgy látták, az irodalmi és a könnyűzenei élet mindenható komisszárja körül fogy a levegő, december elején ismét kinevezték öt évre a Petőfi Irodalmi Múzeum élére. Majd, miután L. Simon László megsértette a homofób „gyermekvédelmi” törvényt és távozni kényszerült a Magyar Nemzeti Múzeum éléről, Demeter váratlanul behúzta a múzeumi ranglista csúcsintézményét is. De nem csak azt: kiderült, hogy nem is csupán e múzeum, hanem a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ néven létrejövő „kulturális holding” vezetője lesz abból az emberből, aki hat éve „megveszekedett orbánistaként” köszönt be a hazai kulturális életbe.

Dezinformációs taktika

A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói álláspályázata nem a megszokott módon zajlott le. Tíz név is szóba került, köztük a jelenlegi megbízott főigazgatóé, Hammerstein Judité, a szombathelyi Savaria Múzeumot vezető Csapláros Andreáé, a legnagyobb téteket azonban Zsigmond Gábor történész nevére tették volna. Demeter Szilárd saját elmondása szerint januárban még nem is gondolt arra, hogy pályázni fog – a határidő február 5-e volt –, hiszen megérkezett az olvasófotele a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ő pedig természetesen másra sem vágyott, mint „heti öt munkanapból egyet (…) végre olvasással tölteni” a saját szórakozására – vallotta be az Index.hu interjújában, hogy aztán pár bekezdéssel lejjebb rögtön cáfolja magát. Már ekkor készen állt egy nagyobb ívű tervvel, amelyet Csák János miniszter elé terjesztett.

Demeter sorsa alighanem azon a hatszemközti találkozón dőlt el, amelyre Orbán Viktor részvételével került sor február elején. (Arról nincs szó, hogy a miniszterelnök vagy a miniszter a többi pályázót meghallgatta volna, a pályázatát pedig senki nem tette közzé.) Ekkor Demeter vázolta, miként fogná össze azokat a múzeumokat, amelyek végül a közgyűjteményi központ alá fognak tartozni.

Erről a nagyszabású reformról tudomásunk szerint Csák nem egyeztetett az érintett múzeumigazgatókkal. Utóbbiakat viszont annyiban nem érhette meglepetésként az átszervezés, hogy decemberben Demeter Szilárd az Országos Közgyűjtemények Szövetségének is az elnöke lett – igaz, ez a megbízatás szokás szerint csak egyetlen évre szól. Kérdéseinkre a múzeumigazgatók egyébként nem válaszoltak, így nem tudjuk, mennyiben módosítja majd a munkakörüket a holdingszerű működés.

Bár azt maga Demeter is bevallotta, hogy nem képes „rendbe tenni” a Nemzeti Múzeumot – ő nem szakember, történész, régész, csak „valaki, aki szerelemmel szereti a Magyar Nemzeti Múzeumot a jelenlegi állapotában” –, március 6-án munkába állt igazgatóként. Váratlan volt a kinevezése, mivel korábban úgy nyilatkozott, visszavonta a pályázatát. Később be­ismerte, hogy „dezinformációs taktikaként” hintették el a visszalépését – ez egy politikailag izgalmasabb kifejezés arról, hogy hazudott a dologról. Jó kérdés, hogy kinevezésével az olvasófotelben töltött munkanapjának lőttek-e, hiszen csúcsmúzeumot vezet, tagja a Nemzeti Kulturális Tanácsnak, könnyűzenei stratégiákon töri a fejét, és akármilyen ügyesen döcög a Petőfi Kulturális Ügynökség, akad dolog azzal is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.