Előléptették Demeter Szilárdot

Lándzsahegy a múzeumban

Belpol

Nem fogyott el körülötte a levegő, ellenkezőleg: hatalmas intézményi átalakítás nyertese lesz Demeter Szilárd. A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ szakmai egyeztetés nélkül jön létre, így nehéz elhinni, hogy szakmai céljai vannak.

Meghálálták Demeter Szilárd hűségét. Noha tavaly ősszel még sokan úgy látták, az irodalmi és a könnyűzenei élet mindenható komisszárja körül fogy a levegő, december elején ismét kinevezték öt évre a Petőfi Irodalmi Múzeum élére. Majd, miután L. Simon László megsértette a homofób „gyermekvédelmi” törvényt és távozni kényszerült a Magyar Nemzeti Múzeum éléről, Demeter váratlanul behúzta a múzeumi ranglista csúcsintézményét is. De nem csak azt: kiderült, hogy nem is csupán e múzeum, hanem a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ néven létrejövő „kulturális holding” vezetője lesz abból az emberből, aki hat éve „megveszekedett orbánistaként” köszönt be a hazai kulturális életbe.

Dezinformációs taktika

A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói álláspályázata nem a megszokott módon zajlott le. Tíz név is szóba került, köztük a jelenlegi megbízott főigazgatóé, Hammerstein Judité, a szombathelyi Savaria Múzeumot vezető Csapláros Andreáé, a legnagyobb téteket azonban Zsigmond Gábor történész nevére tették volna. Demeter Szilárd saját elmondása szerint januárban még nem is gondolt arra, hogy pályázni fog – a határidő február 5-e volt –, hiszen megérkezett az olvasófotele a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ő pedig természetesen másra sem vágyott, mint „heti öt munkanapból egyet (…) végre olvasással tölteni” a saját szórakozására – vallotta be az Index.hu interjújában, hogy aztán pár bekezdéssel lejjebb rögtön cáfolja magát. Már ekkor készen állt egy nagyobb ívű tervvel, amelyet Csák János miniszter elé terjesztett.

Demeter sorsa alighanem azon a hatszemközti találkozón dőlt el, amelyre Orbán Viktor részvételével került sor február elején. (Arról nincs szó, hogy a miniszterelnök vagy a miniszter a többi pályázót meghallgatta volna, a pályázatát pedig senki nem tette közzé.) Ekkor Demeter vázolta, miként fogná össze azokat a múzeumokat, amelyek végül a közgyűjteményi központ alá fognak tartozni.

Erről a nagyszabású reformról tudomásunk szerint Csák nem egyeztetett az érintett múzeumigazgatókkal. Utóbbiakat viszont annyiban nem érhette meglepetésként az átszervezés, hogy decemberben Demeter Szilárd az Országos Közgyűjtemények Szövetségének is az elnöke lett – igaz, ez a megbízatás szokás szerint csak egyetlen évre szól. Kérdéseinkre a múzeumigazgatók egyébként nem válaszoltak, így nem tudjuk, mennyiben módosítja majd a munkakörüket a holdingszerű működés.

Bár azt maga Demeter is bevallotta, hogy nem képes „rendbe tenni” a Nemzeti Múzeumot – ő nem szakember, történész, régész, csak „valaki, aki szerelemmel szereti a Magyar Nemzeti Múzeumot a jelenlegi állapotában” –, március 6-án munkába állt igazgatóként. Váratlan volt a kinevezése, mivel korábban úgy nyilatkozott, visszavonta a pályázatát. Később be­ismerte, hogy „dezinformációs taktikaként” hintették el a visszalépését – ez egy politikailag izgalmasabb kifejezés arról, hogy hazudott a dologról. Jó kérdés, hogy kinevezésével az olvasófotelben töltött munkanapjának lőttek-e, hiszen csúcsmúzeumot vezet, tagja a Nemzeti Kulturális Tanácsnak, könnyűzenei stratégiákon töri a fejét, és akármilyen ügyesen döcög a Petőfi Kulturális Ügynökség, akad dolog azzal is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.