Deutsch Tamás szerint Orbán ’89-es beszéde annyira jelentős, mint Petőfi Nemzeti dala

  • narancs.hu
  • 2019. július 2.

Fekete Lyuk

Meredek párhuzam.

Az Origo tudósított a Fidelitas parádfürdői szabadegyeteméről, ahol Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő kifejtette a véleményét a VOLT Fesztivál friss botrányáról is, egész pontosan a folyamatosan vetített Orbán-beszédről.

false

 

Fotó: MTI

Szerinte ebben semmi különös nincs, már hogy a VOLT levetítette ezt a beszédet. Deutsch azt mondta, más országokban is szoktak ilyen jellegű kisfilmeket levetíteni fesztiválokon, tehát ez egy bevett dolognak számít. Szerinte „a kétezres években zajló magyarországi fesztiválokon olyan agresszív liberális propaganda ment, amihez képest Gulyás Márton jobboldali elhajlónak számít”

Ezután hozzátette: „olyan jelentősége van Orbán 89-es beszédének, mint Petőfi Nemzeti dalának a maga korában”

(Via 444)

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.