Egy hajszálnyira jár a kormány a „Brüsszel rosszabb, mint Hitler!” jelmondattól

  • narancs.hu
  • 2017. április 21.

Fekete Lyuk

Bár nem ma történt, érdemes rögzíteni: a kormány ott tart, hogy honvédelmi minisztere a Páva utcai zsinagógában megtartott holokausztmegemlékezést arra használja fel, hogy apokaliptikus víziójában párhuzamba állítsa „Brüsszelt” és a nácizmust.

Simicskó István honvédelmi miniszter volt az, aki szerint ez belefér a jó ízlés kereteibe, sőt, ez a megfelelő formája a megemlékezésnek.

A miniszter akkor kezdett bele a kormánypropaganda visszaböfögésébe, miután deklarálta: nem engedhetjük, hogy az antiszemitizmus, a zsidóság kirekesztése, a holokauszt újra megtörténjen. Nem engedhetjük – hiszen a világban „angyalok és démonok is vannak”, a világ zavaros, „főleg ha a brüsszeli döntéshozókra tekintünk”. Amúgy Kissinger is megmondta, hogy káosz fenyegeti a világot, és ezen el kell gondolkoznunk.

Bizonyítja ezt, hogy „párhuzamos társadalmak épülnek Európában”, a „bevándorlás soha nem látott méreteket ölt”, és ha „az iszlám világ radikális híveit és igehirdetőit nézzük”, látjuk, hogy az „integráció nem olyan könnyű, hiába mondják ki könnyen nyugati politikusok”. De a kormány biztosítja a biztonságot. Mindenkinek.

Még úgy is, hogy „Brüsszel óriási hibára készül”: arra, hogy eldobja a zsidó-keresztény alapértékeket.

Nekünk pedig, így Simicskó, az a történelmi feladatunk, hogy erős hittel megtartsuk az értékeinket Brüsszellel szemben. Ha nem állunk ellent a hitetlen Brüsszelnek, akkor azt a bűnt követjük el, amit a holokausztot csendben végignéző nyugati politikusok.

És akkor eljön az európai civilizáció végórája.

Nem szó szerint idéztük a minisztert, annak nem is lenne sok teteje, annyira összevissza beszél. De az alapképlet egyszerű, mint a bot: jönnek az iszlamista gyilkosok seregei, Brüsszel nem tesz ellenük semmit, és ez olyan katasztrófával fenyeget, ami felér a holokauszttal. Brüsszel leszámol a hittel, és emiatt össze fog omlani a civilizáció.

Mi már kevés dolgon lepődünk meg, nem Simicskó az első KDNP-s politikus, akinek hagymázas világvége-vízióit végig kényszerültünk hallgatni. És persze a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányát látva ezek az EU-ellenes lózungok igazából már alig tűnnek fel valakinek.

De az azért mégiscsak új szint, amikor azt próbálják a fejekbe verni egy holokauszt-emléknapon, hogy a brüsszeli fenyegetés gyakorlatilag megfelel a náci fenyegetésnek.

(Videón a beszéd, a 40. perc környékén válik érdekessé.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.