Egy hajszálnyira jár a kormány a „Brüsszel rosszabb, mint Hitler!” jelmondattól

  • narancs.hu
  • 2017. április 21.

Fekete Lyuk

Bár nem ma történt, érdemes rögzíteni: a kormány ott tart, hogy honvédelmi minisztere a Páva utcai zsinagógában megtartott holokausztmegemlékezést arra használja fel, hogy apokaliptikus víziójában párhuzamba állítsa „Brüsszelt” és a nácizmust.

Simicskó István honvédelmi miniszter volt az, aki szerint ez belefér a jó ízlés kereteibe, sőt, ez a megfelelő formája a megemlékezésnek.

A miniszter akkor kezdett bele a kormánypropaganda visszaböfögésébe, miután deklarálta: nem engedhetjük, hogy az antiszemitizmus, a zsidóság kirekesztése, a holokauszt újra megtörténjen. Nem engedhetjük – hiszen a világban „angyalok és démonok is vannak”, a világ zavaros, „főleg ha a brüsszeli döntéshozókra tekintünk”. Amúgy Kissinger is megmondta, hogy káosz fenyegeti a világot, és ezen el kell gondolkoznunk.

Bizonyítja ezt, hogy „párhuzamos társadalmak épülnek Európában”, a „bevándorlás soha nem látott méreteket ölt”, és ha „az iszlám világ radikális híveit és igehirdetőit nézzük”, látjuk, hogy az „integráció nem olyan könnyű, hiába mondják ki könnyen nyugati politikusok”. De a kormány biztosítja a biztonságot. Mindenkinek.

Még úgy is, hogy „Brüsszel óriási hibára készül”: arra, hogy eldobja a zsidó-keresztény alapértékeket.

Nekünk pedig, így Simicskó, az a történelmi feladatunk, hogy erős hittel megtartsuk az értékeinket Brüsszellel szemben. Ha nem állunk ellent a hitetlen Brüsszelnek, akkor azt a bűnt követjük el, amit a holokausztot csendben végignéző nyugati politikusok.

És akkor eljön az európai civilizáció végórája.

Nem szó szerint idéztük a minisztert, annak nem is lenne sok teteje, annyira összevissza beszél. De az alapképlet egyszerű, mint a bot: jönnek az iszlamista gyilkosok seregei, Brüsszel nem tesz ellenük semmit, és ez olyan katasztrófával fenyeget, ami felér a holokauszttal. Brüsszel leszámol a hittel, és emiatt össze fog omlani a civilizáció.

Mi már kevés dolgon lepődünk meg, nem Simicskó az első KDNP-s politikus, akinek hagymázas világvége-vízióit végig kényszerültünk hallgatni. És persze a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányát látva ezek az EU-ellenes lózungok igazából már alig tűnnek fel valakinek.

De az azért mégiscsak új szint, amikor azt próbálják a fejekbe verni egy holokauszt-emléknapon, hogy a brüsszeli fenyegetés gyakorlatilag megfelel a náci fenyegetésnek.

(Videón a beszéd, a 40. perc környékén válik érdekessé.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.