Egy új Pozsgay jött el közénk Frankfurtból, hogy meghirdesse az Orbán utáni időket

  • narancs.hu
  • 2016. március 13.

Fekete Lyuk

Szörnyű és buta dolog a kerítésépítés: Megyesi Gusztáv szellemes röpdolgozatában az új Pozsgay Imre eljövetelét látja Balog Zoltán fellépésében. Álom ez vagy valóság?

Nem viccel a Népszabó sem, amikor az új Pozsgay eljövetelét kiáltja világgá. Az agilis szerzőt Balog Zoltán papminiszter frankfurti félreszólása (szörnyű, buta dolog a kerítésépítés) indította arra, hogy laza ecsetvonásokkal megfesse az új, immár Orbán utáni világ egyik főalakját. Így ír ugyanis a jó tollú Megyesi: „Balog miniszter kőkemény szavai örökre fennmaradnak. Hogy szörnyű és buta dolog a kerítés, hogy kormánya embertelen menekültpolitikát folytat, hogy ez az egész, s hogy egyáltalán. Túl a kettős beszéden, alakoskodáson, sunyiságon, észre kell vennünk, hogy itt, az orrunk előtt formálódik egy új Pozsgay Imre, aki már annak idején fölemelte szavát a fennálló kurzus ellen, s aki oly időkben merte előkészíteni egy szebb és boldogabb világ eljövetelét, amikor mindenki csak szemlesütve kussolt, behódolva a diktatúrának.

Caaládi kör

Fotó: MTI

Addig is azonban a rendszer marad, azzal Balog miniszternek sincs egyelőre baja.”

Ne feledjük, nem az a lényeg, hogy így lesz-e vagy sem, hanem az, hogy a kép, amit a széthulló Kádár-kor emlékeiből fest, ma is hiteles.

S ha nagyon kereskedünk, a Fidesz valamelyik kukájában még a régi Pozsgayt is megtaláljuk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.