„Egyre többen állnak ki a közmédia szükségessége mellett”

  • narancs.hu
  • 2016. március 18.

Fekete Lyuk

– állapította meg a Nézőpont Intézet kutatása, amelyet ma juttattak el az MTI-hez.

Mielőtt azonban elkezdődne a karnevál a Kunigunda utcában, nem árt tudni, hogy a Nézőpont úgy hozta ki ezt a fantasztikus eredményt, hogy a kérdése ez volt: „Ön szerint szükség van vagy inkább nincs szükség közszolgálati hírcsatornára?” Vagyis szóba se hozták a közpénzzel kibélelt M1-et.

A csúsztatást a Magyar Nemzet fedezte fel, mint írják: „Nyilvánvaló, hogy erre a kérdésre sokan adnak igenlő választ, ha eszükbe jut például a brit BBC.”

A lap ezért egy kissé árnyaltabb kérdéssel fordult a közhöz: „Ön szerint szükség van vagy inkább nincs szükség olyan közszolgálati hírcsatornára, mint amilyennek az M1-et megismertük?”

Az eddigi eredmény alapján (március 18-án, 17.30-kor), az olvasók 68 százaléka véli úgy, hogy nincs szükség ilyen közmédiára.

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.