„Egyre többen állnak ki a közmédia szükségessége mellett”

  • narancs.hu
  • 2016. március 18.

Fekete Lyuk

– állapította meg a Nézőpont Intézet kutatása, amelyet ma juttattak el az MTI-hez.

Mielőtt azonban elkezdődne a karnevál a Kunigunda utcában, nem árt tudni, hogy a Nézőpont úgy hozta ki ezt a fantasztikus eredményt, hogy a kérdése ez volt: „Ön szerint szükség van vagy inkább nincs szükség közszolgálati hírcsatornára?” Vagyis szóba se hozták a közpénzzel kibélelt M1-et.

A csúsztatást a Magyar Nemzet fedezte fel, mint írják: „Nyilvánvaló, hogy erre a kérdésre sokan adnak igenlő választ, ha eszükbe jut például a brit BBC.”

A lap ezért egy kissé árnyaltabb kérdéssel fordult a közhöz: „Ön szerint szükség van vagy inkább nincs szükség olyan közszolgálati hírcsatornára, mint amilyennek az M1-et megismertük?”

Az eddigi eredmény alapján (március 18-án, 17.30-kor), az olvasók 68 százaléka véli úgy, hogy nincs szükség ilyen közmédiára.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.