Fellökött egy kritikust, fődíjat nyert a filmje

  • narancs.hu
  • 2023. június 11.

Fekete Lyuk

Tősér Ádám rendező a hétvége erős embere.

Tősér Ádám Blokád című alkotása lett a legjobb játékfilm a  Magyar Mozgókép Fesztiválon Veszprémben – adta hírül szombat este az MTI. 

A díjat a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti ünnepi záróeseményen adták át.

A fesztiválnak pénteken is volt egy rendezvénye a résztvevők számára. Ott, akkor a 24.hu írása szerint Csákvári Géza filmkritikus épp a mosdó felé tartott, amikor egy férfi, akit nem ismert, fellökte, majd üvöltött vele, nácinak nevezte, és azt mondta, szétveri a pofáját. A kritikus felállt, de támadója, Tősér Ádám rendező mégsem ütött, és ez két másik rendezőnek, Kocsis Ágnesnek és Szűcs Dórának is köszönhető, akik közbeléptek, hogy ne folytatódjon a méltatlan jelenet. 

Csákvári azt mondta, nem tudta mire vélni a történteket, és utóbb értesült arról, hogy Tősér Ádám lökte fel és üvöltött vele. A Népszava, Csákvári lapja feljelentést tesz a történtek miatt. 

Az Index interjút készített az esetről Tősérrel, aki elmondta, azért haragszik Csákvárira, mert „az egyik legsúlyosabb bűnnel, nyílt antiszemitizmussal vádolta meg a filmet és ezzel a Blokád összes alkotóját”.

Az esetet így festette le: „Megkérdeztem, hogy miért hazudozik, majd arrébb löktem, erre ő dobott egy Neymar-díjas alakítást.”

A rendező szerint „a sajtó egy része koncepciózusan szeretné a szakmát, azon túl pedig az egész társadalmat megosztani, de mi a kollégáimmal ideológiától függetlenül együtt dolgozunk, és szurkolunk egymás sikereinek. Ez a célunk, nem csak szakmán belül. Akár tetszik bizonyos embereknek, akár nem, a Blokád történelmileg pontos, és ami ennél is fontosabb, egyfajta szellemi híd ideológiák és korosztályok között.” A zárókérdésre, hogy ezek szerint a béke kedvéért lökte-e meg az újságírót, azt mondta, nem, hanem a bűnös hazugságai miatt, de már sajnálja, hogy hozzáért. Tősér, ha per lesz az ügyből, vállalja tette következményeit.

Következménye a jelek szerint valóban csak a bíróságon lesz a történteknek. 

„A Blokád rendezője, Tősér Ádám épp most stúdióbeszélgetett élőben a Magyar Mozgókép Fesztivál gálájának felvezető műsorában, az M5-ön” – hitetlenkedett Kovács Gellért Filmszerész a Facebookon szombaton. Szerinte a minimum az lett volna, hogy a rendezőt nem engedik be a gálára. – „Tegnap meg akart verni egy másik embert egy hivatalos buliban, de az NFI, az M5 és saját maga szerint nem történt semmi.”

A legjobb játékfilmnek járó díjat Tősér Ádám rendező és Lajos Tamás producer vette át Káel Csaba filmügyi biztostól, majd a rendező beszédet mondott. Íme:

 

Tősér Ádám rendező beszédet mond, miután átvette a legjobb játékfilmnek járó díjat a Blokád című alkotásáért a Magyar Mozgókép Fesztivál díjátadó gáláján a Veszprémi Petőfi Színházban 2023. június 10-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

 

 A Magyar Mozgókép Fesztivál a Nemzeti Filmintézet a Veszprém–Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program közös rendezvénye volt – írja az MTI. A legjobb rendező a Magasságok és mélységek alkotója, Csoma Sándor lett, a legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta, a legjobb tévéfilmnek járó díjat Vitézy László vehette át Az énekesnő című alkotásáért. A hazai művészeti egyetemek egy-egy képviselőjéből álló diákzsűri is idén először adott át díjat, ők Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című alkotását tartották a legjobbnak, míg a közönség a Nyugati nyaralás című filmet díjazta. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Seress Zoltánt díjazták a Blokádban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcsnak ítélte a zsűri a Larryben nyújtott alakításáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat Tóth Ildikó vihette haza a Blokádért. Az operatőrök között Nagy András bizonyult a legjobbnak a Blokád fényképezéséért, míg a legjobb forgatókönyvírónak Köbli Norbertet találta a zsűri, szintén a Blokádért. A legjobb hangmérnök díját Tőzsér Attila vehette át az Együtt kezdtükért, a legjobb zeneszerző díját pedig Barabás Lőrinc kapta A másik érintése zenéjéért. A legjobb vágó díját Makk Lili a Blokád és A besúgó című film utómunkájáért kapta, a Legjobb díszlettervezőnek A besúgóért Láng Imolát tartja a zsűri, a legjobb jelmez díját posztumusz Breckl Jánosnak ítélték a Béke - A nemzetek felett című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb maszk elismerést pedig Görgényi Réka kapta a Blokádért. A legjobb egészestés dokumentumfilm kategória díját a Szabadító című munkájáért Hajnal Gergely kapta. A legjobb rövid dokumentumfilmek közül Szász Attila filmje, Az Aranyvonat legendája nyert. A legjobb kisjátékfilm díját megosztva a Pragma, Szelestey Bianka és a Sose lesz vége, Somossy Barbara alkotása kapta. A legjobb animációs filmnek Jankovics Marcell és Csákovics Lajos filmje, a Toldi bizonyult. A legjobb tévésorozat kategóriában A besúgónak, Szentgyörgyi Bálint, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence alkotásának ítélte a díjat a zsűri. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA Huszárik Zoltán-díját Goda Krisztina filmrendező vehetett át.

A zsűri elnöke Koltai Lajos operatőr volt, tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr.

A díjátadó ünnepségen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta, kitüntetettnek érzi magát Veszprém, hogy helyet adhatott a fesztiválnak. Káel Csaba filmügyi biztos többek között arról beszélt, a filmeken keresztül a saját történeteinket, hőseinket kell bemutatni Európának.    

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.