Fellökött egy kritikust, fődíjat nyert a filmje

  • narancs.hu
  • 2023. június 11.

Fekete Lyuk

Tősér Ádám rendező a hétvége erős embere.

Tősér Ádám Blokád című alkotása lett a legjobb játékfilm a  Magyar Mozgókép Fesztiválon Veszprémben – adta hírül szombat este az MTI. 

A díjat a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti ünnepi záróeseményen adták át.

A fesztiválnak pénteken is volt egy rendezvénye a résztvevők számára. Ott, akkor a 24.hu írása szerint Csákvári Géza filmkritikus épp a mosdó felé tartott, amikor egy férfi, akit nem ismert, fellökte, majd üvöltött vele, nácinak nevezte, és azt mondta, szétveri a pofáját. A kritikus felállt, de támadója, Tősér Ádám rendező mégsem ütött, és ez két másik rendezőnek, Kocsis Ágnesnek és Szűcs Dórának is köszönhető, akik közbeléptek, hogy ne folytatódjon a méltatlan jelenet. 

Csákvári azt mondta, nem tudta mire vélni a történteket, és utóbb értesült arról, hogy Tősér Ádám lökte fel és üvöltött vele. A Népszava, Csákvári lapja feljelentést tesz a történtek miatt. 

Az Index interjút készített az esetről Tősérrel, aki elmondta, azért haragszik Csákvárira, mert „az egyik legsúlyosabb bűnnel, nyílt antiszemitizmussal vádolta meg a filmet és ezzel a Blokád összes alkotóját”.

Az esetet így festette le: „Megkérdeztem, hogy miért hazudozik, majd arrébb löktem, erre ő dobott egy Neymar-díjas alakítást.”

A rendező szerint „a sajtó egy része koncepciózusan szeretné a szakmát, azon túl pedig az egész társadalmat megosztani, de mi a kollégáimmal ideológiától függetlenül együtt dolgozunk, és szurkolunk egymás sikereinek. Ez a célunk, nem csak szakmán belül. Akár tetszik bizonyos embereknek, akár nem, a Blokád történelmileg pontos, és ami ennél is fontosabb, egyfajta szellemi híd ideológiák és korosztályok között.” A zárókérdésre, hogy ezek szerint a béke kedvéért lökte-e meg az újságírót, azt mondta, nem, hanem a bűnös hazugságai miatt, de már sajnálja, hogy hozzáért. Tősér, ha per lesz az ügyből, vállalja tette következményeit.

Következménye a jelek szerint valóban csak a bíróságon lesz a történteknek. 

„A Blokád rendezője, Tősér Ádám épp most stúdióbeszélgetett élőben a Magyar Mozgókép Fesztivál gálájának felvezető műsorában, az M5-ön” – hitetlenkedett Kovács Gellért Filmszerész a Facebookon szombaton. Szerinte a minimum az lett volna, hogy a rendezőt nem engedik be a gálára. – „Tegnap meg akart verni egy másik embert egy hivatalos buliban, de az NFI, az M5 és saját maga szerint nem történt semmi.”

A legjobb játékfilmnek járó díjat Tősér Ádám rendező és Lajos Tamás producer vette át Káel Csaba filmügyi biztostól, majd a rendező beszédet mondott. Íme:

 

Tősér Ádám rendező beszédet mond, miután átvette a legjobb játékfilmnek járó díjat a Blokád című alkotásáért a Magyar Mozgókép Fesztivál díjátadó gáláján a Veszprémi Petőfi Színházban 2023. június 10-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

 

 A Magyar Mozgókép Fesztivál a Nemzeti Filmintézet a Veszprém–Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program közös rendezvénye volt – írja az MTI. A legjobb rendező a Magasságok és mélységek alkotója, Csoma Sándor lett, a legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta, a legjobb tévéfilmnek járó díjat Vitézy László vehette át Az énekesnő című alkotásáért. A hazai művészeti egyetemek egy-egy képviselőjéből álló diákzsűri is idén először adott át díjat, ők Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című alkotását tartották a legjobbnak, míg a közönség a Nyugati nyaralás című filmet díjazta. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Seress Zoltánt díjazták a Blokádban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcsnak ítélte a zsűri a Larryben nyújtott alakításáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat Tóth Ildikó vihette haza a Blokádért. Az operatőrök között Nagy András bizonyult a legjobbnak a Blokád fényképezéséért, míg a legjobb forgatókönyvírónak Köbli Norbertet találta a zsűri, szintén a Blokádért. A legjobb hangmérnök díját Tőzsér Attila vehette át az Együtt kezdtükért, a legjobb zeneszerző díját pedig Barabás Lőrinc kapta A másik érintése zenéjéért. A legjobb vágó díját Makk Lili a Blokád és A besúgó című film utómunkájáért kapta, a Legjobb díszlettervezőnek A besúgóért Láng Imolát tartja a zsűri, a legjobb jelmez díját posztumusz Breckl Jánosnak ítélték a Béke - A nemzetek felett című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb maszk elismerést pedig Görgényi Réka kapta a Blokádért. A legjobb egészestés dokumentumfilm kategória díját a Szabadító című munkájáért Hajnal Gergely kapta. A legjobb rövid dokumentumfilmek közül Szász Attila filmje, Az Aranyvonat legendája nyert. A legjobb kisjátékfilm díját megosztva a Pragma, Szelestey Bianka és a Sose lesz vége, Somossy Barbara alkotása kapta. A legjobb animációs filmnek Jankovics Marcell és Csákovics Lajos filmje, a Toldi bizonyult. A legjobb tévésorozat kategóriában A besúgónak, Szentgyörgyi Bálint, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence alkotásának ítélte a díjat a zsűri. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA Huszárik Zoltán-díját Goda Krisztina filmrendező vehetett át.

A zsűri elnöke Koltai Lajos operatőr volt, tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr.

A díjátadó ünnepségen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta, kitüntetettnek érzi magát Veszprém, hogy helyet adhatott a fesztiválnak. Káel Csaba filmügyi biztos többek között arról beszélt, a filmeken keresztül a saját történeteinket, hőseinket kell bemutatni Európának.    

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.