Szijjártó Trumpról: Drukkolunk neki

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. június 14.

Fekete Lyuk

A magyar diplomácia feje úgy látja, az igazságszolgáltatás eszköz a liberálisok kezében.

Mi Trump elnök mellett állunk, drukkolunk neki, hiszen az ő vezetése alatt voltak legjobbak a politikai kapcsolatok az Egyesült Államok és Magyarország között – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter a Newsmax amerikai tévécsatornának adott interjúban, amelyet az MTI szemléz.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára szerdán feltöltött videóban a Donald Trump volt amerikai elnök ellen indított újabb vádemelésről azt mondta, hozzászokott már ehhez, hiszen amikor egy konzervatív vezetőnek esélye van egy fontos pozíciót megnyerni, akkor ezt a vezetőt azonnal hatalmas támadás éri a liberális mainstream részéről. Hozzátette, hogy a helyzet nagyon hasonló Európában: ha van egy konzervatív vezető, aki erős, jó hírnévnek örvend, élvezi a társadalom támogatását, akkor a liberális mainstream támadást indít ellene, és nem riad vissza attól, hogy a legkülönbözőbb eszközöket vesse be, és az igazságszolgáltatás általában az egyik ilyen eszköz.

Svédország NATO-csatlakozásáról Szijjártó Péter azt mondta, hogy a kormány támogatja a ratifikációs folyamatot, ez az oka annak, hogy a kormány benyújtotta a törvénytervezetet a parlamentnek.

„A képviselőinken múlik, akik a parlamentben kétharmados többséggel rendelkeznek, hogy mikor kívánják napirendre tűzni ezt a kérdést” – fűzte hozzá.

Elmondta, az elmúlt tíz évben állandó vádakat és rágalmakat fogalmaztak meg velünk szemben a svéd politikusok, mondván, hogy „Magyarország nem demokrácia, diktatúra vagyunk, bármit csináltunk, az nem volt legitim”.

Szijjártó úgy fogalmazott: „Nagyon hasonlóan egyébként a Trump elnökkel szembeni kritikákhoz (...) a mi képviselőink ezt sértésnek vették, ők, ugye, az emberek szavazataiért küzdenek a választási kampányokban, hogy a választóik életszínvonalát javítsák, és akkor hirtelen egy másik országból azt mondják rájuk, ők nem demokratikusan, hanem diktatórikusan működnek.”

Közölte, ezért tehát – mivel ezt sértésnek vették –

még nem állnak készen arra, hogy meghozzák ezt a döntést, amikor készen állnak, meg fogják hozni a döntést.

A kormány kedvezően és támogatóan áll a kérdéshez – mondta.

A műsorban a riporter felvetette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég odáig ment, hogy Magyarországot barátságtalan nemzetnek nevezte:

„Meglepte ez önöket, tekintve, hogy az önök elnöke történelmileg a Kreml támogatója?”

Szijjártó Péter erre úgy ragált, hogy nem lepődtek meg, mert mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja Magyarország, és mindkét integráció minden tagállamát barátságtalan országnak tekintik az oroszok. „Nemcsak az ukránok szenvednek, hanem a magyarok is” – tette hozzá.

„Sajnos, egy olyan nemzet nevében beszélek, amelynek tagjai életüket vesztik ebben a háborúban.”

Azt mondta, Ukrajnában jelentős magyar közösség él, körülbelül 150 ezren. És mivel ők ukrán állampolgárok, besorozzák őket az ukrán hadseregbe, a frontra vezénylik őket, és ott sajnos meghalnak. Nagyon sok magyar halt már meg ebben a háborúban. „És mi nem akarunk további áldozatokat, tehát ez az egyik oka annak, hogy a mielőbbi béke mellett érvelünk” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Hozzátette: Magyarország nagyon komolyan szembesül a háború negatív hatásaival, „látjuk az Ukrajnai emberek szenvedését, beleértve az ott élő magyarokat is, ezért azt szeretnénk, hogy ez a szenvedés véget érjen. És ahhoz, hogy ez a szenvedés véget érjen, az egyetlen út a háború befejezése. Tehát tűzszünet, béketárgyalások, fenntartható béke, mi ezt támogatjuk” – hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök szerint az ukránok nem nyerhetik meg a háborút, csak a tárgyalás lehet „életképes”, Szijjártó Péter azt válaszolta: egészen biztos abban, hogy ennek a háborúnak nincs megoldása a csatatéren.

 „A csatatéren csak halottak vannak. És minél tovább tart ez a háború, annál több ember fog meghalni. A háború minden egyes napja újabb áldozatokkal jár, emberek halnak meg, emberek szenvednek. Senki sem tudja pontosan az áldozatok számát, de a szám sok, túl sok. Tehát ennek a háborúnak az egyetlen megoldása a tárgyalásos megoldás. A megoldás a tárgyalóasztalnál fog megszületni. Én nagyon sajnálom, hogy ez egyre távolabb kerül, ahogy ez a háború egyre jobban eszkalálódik földrajzilag. (...) a háború eszkalálódása Ukrajnán kívül nagy veszélyt jelent ránk nézve, mert szomszédos ország vagyunk. Tehát ha egyszer egy háború eszkalálódik, akkor az nem több ezer kilométerrel arrébb eszkalálódik, hanem a háború szomszédságában” – mondta.

Magyarország már több mint egymillió menekültet fogadott be, és egy olyan nemzetként, amely már „túl sok életet veszített el ebben a háborúban, arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy végre kezdjen el a békére koncentrálni" – emelte ki.

Közölte: „úgy látom, hogy ha Trump elnök nyerte volna meg a legutóbbi elnökválasztást itt az Egyesült Államokban, akkor ez a háború nem tört volna ki, mert Trump elnök hivatali ideje alatt nem történt orosz támadás senki ellen.

Hozzátette: Trump esetleges visszatérésére a Fehér Házba „úgy tekintünk, mint a békés jövő reményére”.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.