Homok az isteni gépezetben: egymást cáfolja a Bors és az Origo!

  • narancs.hu
  • 2018. február 15.

Fekete Lyuk

Lakatos József Hobó, a híres telefonbetyár odapörköl!

A múlt hét nem különösebben feltűnő bulvárhíre volt, hogy a 73 éves, Kossuth-díjas Földes László „Hobo”

a rajongójára támadt

budapesti akusztikus koncertjén. „A színpad mellett álló idősebb figura a művész felé nyúlt, talán hozzá is ért. Mire Hobo leugrott a színpadról, ordított, káromkodott, majdnem megtépte. A koncert itt meg is halt. Hol tévesztettünk utat?” – írta a Borsnak egy csalódott néző. Később, az eset kapcsán megkeresték Földest is, ám ő

„elváltoztatott hangon, roma hanglejtéssel próbálta átverni”

a Bors munkatársát.

„Amikor munkatársunk felvette a telefonját, Hobo szólalt meg senkiével össze nem téveszthető, mély, rekedtes hangján. Miután meghallotta, hogy a Borstól keressük, egészen váratlanul reagált.

false

 

Fotó: MTI – Kovács Attila

– Rossz számot hívsz, mert ezt a kártyát én még csak most vettem. Nem ismerek semmilyen Hobót, én Lakatos József vagyok – darálta a hang” – írták, hozzátéve, hogy már csak azért is kár, hogy így alakult, mert Földesnek a lapon keresztül lehetősége lett volna, hogy elnézést kérjen.

Nos, ez elmaradt, de a sztori úgy tűnik, nem ért véget.

Az Origo mai cikkében ugyanis hosszan védelmére kel az idős mesternek, hogy azt mondja, „nem volt botrány a Kossuth-díjas művész, Hobó február 2-i akusztikus blues estjén”. Épp ellenkezőleg, mindenki cukor jól érezte magát, s a művészi erő is nagy volt. A portál több szemtanút is megkérdezett, akik egybehangzóan állítják, hogy Földes azon borult ki, hogy egy néző

200 forintosokkal dobálta,

ám tettlegesség, ordibálás nem volt, ahogy az egyik fogalmaz: „semmiféle balhé nem volt, inkább kisebb incidensnek mondanám, vagy még annak sem”. Mindezt megerősítették a koncert szervezői is, akik márciusban újabb Hobo-estet tartanak.

Már csak az a kérdés, ha így van, akkor miért szórakozott Földes a Bors munkatársával és az összes Lakatos Józseffel, miért nem tudta ő maga elmondani azt, amit most az Origo közölt? Talán kétszázasok helyett húszezresekkel kellett volna dobálni?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.