Így köszönti a kormány a pedagógusokat: az államtitkár szerint még soha nem volt ilyen jó tanárnak lenni

  • narancs.hu
  • 2018. június 3.

Fekete Lyuk

Rétvári Bence csak azt sajnálja, hogy a politikai csatározások elfedték a nagy előrelépéseket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára köszöntötte a tanárokat pedagógusnap alkalmából, majd rögtön felsorolta, hogy szerinte a kormány mennyi mindent tett a pedagógusokért. Ebből az MTI-ben is olvasható mondatcunamiból pedig egészen úgy tűnhetett, hogy soha nem volt még ilyen jó tanárnak lenni.

Rétvári Bence, jobbján pedig Kásler Miklós

Rétvári Bence, jobbján pedig Kásler Miklós

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

És hogy miért nagyon jó most tanárnak lenni Rétvári Bence szerint?

  • Mert a kormány biztosítja a pedagógusokat arról, hogy munkájukat támogatni, anyagi és erkölcsi megbecsültségüket pedig növelni fogja az elkövetkezendő években,
  • bízni lehet abban is, hogy Magyarországot illetően csökkenni fog a nyugati és keleti tagállamok között tapasztalható bér- és életszínvonal-beli különbség (hogy ebből a pedagógusok mennyit fognak érzékelni, az kérdés, mivel az ő bérüket nem a mindenkori minimálbérhez, hanem egy bizonyos vetítési alaphoz igazították),
  • növelték a pálya presztízsét,
  • megújult az oktatás,
  • zajlik a digitális átállás a köznevelésben, és
  • iskolafelújítási programok indultak.

Rétvári szerint csak az a gond, hogy „az elmúlt években a politikai csatározások gyakran elfedték, mekkora előrelépés történt”.

Vagy lehet, hogy egyszerűen nem is voltak ilyen előrelépések.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.