Itt az év felfedezése: a kormányközeli Századvég kikutatta, hogy a kormány ellen tüntetők valójában csalódott emberek

  • narancs.hu
  • 2018. április 30.

Fekete Lyuk

Az Origo pedig csinált belőle egy jó kis hírt. Este talán még a Tényekben is benne lesz.

A kormánypropaganda régóta bevett eszköze, hogy valakik valamilyen közpénzből rendelnek egy közvélemény-kutatást az egyik baráti cégtől, például a Nézőpont Intézettől, netán a Századvégtől, majd az itt született eredmények végigszáguldanak a Fideszhez közeli médiumokon. Lehet ezt kellő tudományos alappal, megfelelő kérdésekkel is csinálni, úgy, hogy az egészről nem süt az idiotizmus, de ez nem mindig jön össze.

Az Origo hétfőn egy olyan közvélemény-kutatásról számolt be, amely során a Századvég Alapítvány kiderítette:

az utóbbi hetek ellenzéki tüntetésein csalódott emberek vettek részt.

Ezt az olykor aljas lejáratásokat és hazugságokat közlő, nemegyszer kamu migránsveszélyről harsogó portál így vezette fel: „Még a baloldaliak többsége is úgy látja, hogy a tüntetők csalódott emberek, akik nem tudják elfogadni a választások eredményét.”

Az egész lényege vélhetően az lenne, hogy tovább mantrázzák: az ellenzéki „csürhe” képtelen beletörődni a Fidesz győzelmébe, és ezt még ki is lehet mutatni különféle kutatásokkal. Az egyik feltett kérdés is úgy hangzott: „Ön inkább egyetért vagy nem ért egyet az alábbi állítással? A tüntetők csalódott emberek, akik nem tudják elfogadni a választások eredményét”.

Legközelebb meg kéne mérni, hogy a Fidesz szavazói szeretik Orbán Viktort, csodálják Orbán Viktort, na és támogatják Orbán Viktort.

A választás utáni tüntetések kérdései

A jelenlegi tüntetések kapcsán az egyik kérdés az, hogy kialakulhat-e a Jobbik szimpatizánsaitól a liberális felső középosztályig tartó politikai közösség. Magyarországon 2002 óta rendre szerveződnek tüntetések a választások után. 2014-ben vélhetően a nyári európai parlamenti, majd az őszi önkormányzati választások miatt csak később, október végén került sor a csalódott ellenzéki választók mozgolódására a netadósként megismert tüntetések formájában.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.