Jobboldali belharc: a Magyar Nemzet újra nekiment a Századvég igazgatójának

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 4.

Fekete Lyuk

Újabb G. Fodor Gábort támadó publicisztika a Magyar Nemzetben. A szerző most ráadásul a főszerkesztő! Sőt, még a Fidesz is kap a pofonokból. Juj!

Emlékeznek arra a derűs kis mulatságra, amit G. Fodor Gábor – aki sose cáfolta, hogy Orbán tanácsadója lenne – kavart a jobboldalon még az év elején? Amikor Habony Árpád jó barátja egy őszinte pillanatában azt mondta nekünk, hogy a polgári Magyarország csak politikai termék volt, mire a konzervatív-jobboldali sajtó egyszerre ugrott neki, és próbálta kitaposni belőle a szuszt? A sort a Magyar Nemzet indította, de szinte mindenki beszállt G. Fodor Gábor felkoncolásába, aki él és mozog a jobboldalon, a verbális kivégzés végül Orbán évértékelőjén csúcsosodott ki.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Igen, felejthetetlen pillanatok voltak ezek, és nagyon úgy tűnik, a jobboldalon G. Fodor továbbra sem valami népszerű alak. Mi legalábbis csak erre tudunk következtetni abból, hogy tegnap D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője lőtt egyet a Századvég elemzőjére a Politikusok és varjak című írásában. (Feltesszük, G. Fodor lenne itt egy varjú…)

Már a kezdő mondat is zseniális: „Érdekes, hogy amikor az ember meghallgatja G. Fodor Gábor független politikai elemző véleményét arról a politikai oldalról, amelyiktől nem független, az az érzése támad, mintha a kormánypárti politikusok gazemberek lennének. (…) A magyaroknak csupán az a dolguk, hogy lenyeljék és megemésszék akár a legotrombább ellentmondásokat is. G. Fodor szerint a világ ilyen. Az igazság senkit sem kell hogy érdekeljen, az életnek ez egyáltalán nem fontos része. Az ’igazság bajnokainak’, az újságíróknak pedig azt üzente, hogy coki.”

De úgy tűnik, miközben a Magyar Nemzet főszerkesztője behúz egyet G. Fodornak, a Fidesznek is ütne.

„A független elemző az ATV-n beszélgetett minderről a minap vagy húsz percen át a maga megszokott módján, összevissza. A műsorban például szóba került az ellenzék, amely szerinte baloldali, s amelynek a véleménye azért érdektelen, mert nem rendelkezik politikai tudással. Hiszen – ellentétben a világra nyitott Fidesszel – mélységesen provinciális.” G. Fodor pedig pár „perc alatt elképesztő káoszt teremtett a politikai palettán, ami egy független politikai elemzőtől legalábbis durva leegyszerűsítés”.

A Magyar Nemzet főszerkesztője így összegez, miért is kell odafigyelni GFG-re: „valójában nem is érdemelne ennyi figyelmet ez a szakember, ha csupán egy független elemzőről lenne szó. Ő azonban fontos alak, tanácsadó. A kormány úgynevezett agytrösztjének, a Századvégnek a stratégiai igazgatója, amely mindannyiunk életét befolyásolja.”

Kíváncsian várjuk a folytatást!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.