Lánczi Tamás hivatala a 444-et támadja: „Brüsszeli pénzekből végez politikai nyomásgyakorlást”

  • narancs.hu
  • 2025. február 6.

Fekete Lyuk

Guruló hrivnyáról egyelőre nincs szó, de brüsszeli pénzről igen.

Nekiment a 444.hu hírportálnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely a honlapján közölt szöveg szerint azt állítja: „Brüsszeli pénzekből végez politikai nyomásgyakorlást a 444 által vezetett nemzetközi médiaprojekt.” Azt is hozzáteszik, hogy a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) nevű médiaprojekt a „Soros-hálózat szerves részét képezi, és az Európai Bizottság finanszírozza”. Azzal vádolják a médiaterméket, hogy célja a régió országainak olyan kiemelt stratégiai területeinek monitorozása, mint a nemzetbiztonság, a hadiipari beszerzések, az energiabiztonság, a kibervédelem és az orosz–ukrán háborúhoz való viszony.

A SzuHi szerint a projektben a Globsecnek is fontos szerepe van: „A Nyílt Társadalom Alapítvány által is támogatott Globsec ideológiailag vezérelt testület, amit az is bizonyít, hogy vezetőségében és tanácsadótestületében olyan személyek ülnek, mint az egykori magyar baloldali miniszterelnök, Bajnai Gordon, vagy éppen a 2022-es magyar országgyűlési választások során az ellenzéki pártok tiltott pártfinanszírozásának megszervezésében kulcsszerepet játszó Korányi Dávid.”

A TEFI valójában a régió számos hírportáljának közös projektje, amely azzal a céllal jött létre, hogy „erősítse a régióban a közös gondolkodást és együttműködést az európai biztonságot érintő kérdésekben.” Lengyel, szlovák, holland és román lapok vesznek részt benne, és külpolitikai témájú cikkek tartoznak bele – elsősorban valóban az orosz-ukrán háborúról és Európa geopolitikájáról.

Lánczi Tamásról nemrégiben derült ki, hogy a vagyonnyilatkozata szerint öt budai lakása, nagymarosi vadászháza, 400 milliós megtakarítása van, miközben a fizetése nagysága a miniszterelnökét is elhagyta. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője korábban olyat is mondott, hogy az Átlátszó hírszerzést végez, miközben a Fidesz üzeneteit közvetítő hivatal már 1,6 milliárdot költhet kommunikációra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.