Lánczi Tamás hivatala a 444-et támadja: „Brüsszeli pénzekből végez politikai nyomásgyakorlást”

  • narancs.hu
  • 2025. február 6.

Fekete Lyuk

Guruló hrivnyáról egyelőre nincs szó, de brüsszeli pénzről igen.

Nekiment a 444.hu hírportálnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely a honlapján közölt szöveg szerint azt állítja: „Brüsszeli pénzekből végez politikai nyomásgyakorlást a 444 által vezetett nemzetközi médiaprojekt.” Azt is hozzáteszik, hogy a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) nevű médiaprojekt a „Soros-hálózat szerves részét képezi, és az Európai Bizottság finanszírozza”. Azzal vádolják a médiaterméket, hogy célja a régió országainak olyan kiemelt stratégiai területeinek monitorozása, mint a nemzetbiztonság, a hadiipari beszerzések, az energiabiztonság, a kibervédelem és az orosz–ukrán háborúhoz való viszony.

A SzuHi szerint a projektben a Globsecnek is fontos szerepe van: „A Nyílt Társadalom Alapítvány által is támogatott Globsec ideológiailag vezérelt testület, amit az is bizonyít, hogy vezetőségében és tanácsadótestületében olyan személyek ülnek, mint az egykori magyar baloldali miniszterelnök, Bajnai Gordon, vagy éppen a 2022-es magyar országgyűlési választások során az ellenzéki pártok tiltott pártfinanszírozásának megszervezésében kulcsszerepet játszó Korányi Dávid.”

A TEFI valójában a régió számos hírportáljának közös projektje, amely azzal a céllal jött létre, hogy „erősítse a régióban a közös gondolkodást és együttműködést az európai biztonságot érintő kérdésekben.” Lengyel, szlovák, holland és román lapok vesznek részt benne, és külpolitikai témájú cikkek tartoznak bele – elsősorban valóban az orosz-ukrán háborúról és Európa geopolitikájáról.

Lánczi Tamásról nemrégiben derült ki, hogy a vagyonnyilatkozata szerint öt budai lakása, nagymarosi vadászháza, 400 milliós megtakarítása van, miközben a fizetése nagysága a miniszterelnökét is elhagyta. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője korábban olyat is mondott, hogy az Átlátszó hírszerzést végez, miközben a Fidesz üzeneteit közvetítő hivatal már 1,6 milliárdot költhet kommunikációra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.