Lopott családi fotóval és hazugsággal kezdtek kampányolni a határon túliak szavazati joga ellen

  • narancs.hu
  • 2018. február 19.

Fekete Lyuk

Azért ezt ne. Ez a legalja.

Képlopással és hamis állításokkal kampányol egy Facebook-csoport a határon túliak szavazati joga ellen – írta a Magyar Nemzet. „Ez a határon túli család még sosem járt Magyarországon. A szülők mégis elmennek szavazni az én gyermekeim sorsáról!” – állt ezen a képen. Itt:

false

 

A szöveg pedig ez volt: „Levelet kaptunk a Pásztor családtól. Írásukban boldogan fejtik ki, hogy ugyan egy percet nem éltek Magyarországon, és nem is akarnak idejönni, mert jó nekik Erdélyben, de mégis el fognak menni szavazni a 2018-as választásokon, hogy továbbra is kapják a pénzt a Fidesztől!
Undorító, elég a szavazatvásárlásból!
Lájkold és oszd meg a képet, ha te is elvennéd a Pásztor család szavazati jogát!”

Nos, a helyzet nagyon kínos: bár a család tényleg létezik, azonban tudtuk nélkül használták fel a fényképüket a kampányhoz. Ráadásul nem is Pásztornak hívják őket. Ti. a Felsősófalván élő panziótulajdonos, Parajdi Kálmán Endre családi fotóját tették ki a valójában nem is létező Pásztor család képeként. Túl azon, hogy ez az ő és a kép készítőjének a tudta nélkül történt, hazugság is: a Parajdi család élt Magyarországon, a gyerekek is Zalaegerszegen születtek, tíz éve költöztek vissza Felsősófalvára, ahol turisztika vállalkozást visznek – olvasható a cikkben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.