Orbán Viktor exkluzív interjút adott egy fiatal lánynak a Zeneakadémián

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 19.

Fekete Lyuk

A miniszterelnök megnyílt az ifjú hölgy előtt és elárulta: számos út vezet oda, ahol jelenleg ő van.

Bár Orbán Viktor emberemlékezet óta nem adott interjút a független sajtónak, úgy látszik, a Zeneakadémián hozzá spontánul odalépő fiatalok interjúkérdéseire bármikor kész válaszolni. Ezt látszik alátámasztani Julietta Poli esete is: a fiatal Instagram-felhasználó a Zeneakadémián lépett oda a miniszterelnökhöz és készített vele interjút, ami az Instagram-oldalán meg is tekinthető.

Orbán Viktor a tőle megszokott derűvel és lefegyverző őszinteséggel válaszolt az ifjú hölgy kérdéseire. Elmondta például, hogy ifjú éveiben dehogy akart ő miniszterelnök lenni - nem, nem, ő focista szeretett volna lenni, de nem volt hozzá tehetsége.

Majd megosztotta a kérdezővel, hogy milyen út, sőt utak vezetnek oda, ahol ő van, vagyis a miniszterelnökségig:

„A vezetés nem egy önálló dolog, oda útvonalak vezetnek... A jogból is el lehet jutni, a gazdaságból is el lehet jutni, a teológiából is el lehet jutni,  katonaságból is el lehet jutni. Persze vannak skillek is... Alapvetően az a kérdés, hogy megtanultad-e sok ember akaratát összefogni, egy közös akarattá. Ez a vezetés. Választhatnak sok mindent a fiatalok, ha oda akarnak eljutni, ahol én is vagyok. És a sport mindig nagyon sokat segít.”

Julietta Poli kérdésére, hogy melyik a legjobb egyetem, Orbán Viktor így felelt:

„Sok jó egyetem van, de egyik sem olyan jó, hogy világszínvonalúnak lehessen mondani... Sok mindent kell még csinálnunk ahhoz, hogy ne csak jó legyen, hanem nagyon jó legyen.”

Az Instagram-oldalára feltett videót Julietta Poli a következőképpen harangozta be:

Exkluzív! Spontán interjú @orbanviktor -ral a @zeneakademiaofficial -ban!! Emberek, legyetek magabiztosak meg spontánok, és akkor a szerencse biztosan nem fog titeket elkerülni!

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.