Pokol Béla: a cigányság „csökkenti” a magyar IQ-átlagot

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 4.

Fekete Lyuk

A volt alkotmánybíró kétes adatok alapján nem habozott levonni a fajelméleti következtetést.

Nemrégiben egy üde publicisztikában vettük górcső alá, mivel és hogyan telnek az ország elsőszámú nyugdíjasának, a nemzet Tamás bácsijának hétköznapjai. Szó se róla, irigylésre méltó módon. „Szépen megöregedni nehéz dolog, ráadásul olyan, amit az ember csak egyszer csinálhat végig az életében. Elég csak elmenni a sarki közértig, hogy találkozzunk olyan idős embertársainkkal, akiknek keserűségben, szegénységben és boldogtalanságban telnek nyugdíjas évei” – mondottuk tehát.

Erre a minap egy újabb jeles nyugdíjas elme fellángolására hívta fel a figyelmet a 444. Pokol Béla volt alkotmánybíró – nem akármikor, a magyar alkotmányosság szétcincálásának idején, 2011 és 2023 között töltötte be ezt a posztot – rövid, de velős értékelést tett közzé közösségi oldalán a magyar elme minőségével kapcsolatban.

Az egyszerűség kedvéért idézzük teljes terjedelmében a fajelméleti megalapozottságú – magyarul: rasszista – eszmefuttatást:

„Ilyen okosak vagyunk
És ha stimmel a cigányság indiai származása, akkor az onnan magukkal hozott 82-es IQ a mi 99-es összes IQ-átlagunk csökkentését létrehozva – egymilliós létszámukkal számolva – még ezzel a csökkentéssel sem rossz.”

És még egyszer, eredeti kontextusában:

Az egyébként a ChatGPT segítségével előszedett adatok forrása – ahogy azt helyesen le is hivatkozza Pokol bíró – Richard Lynn és Tatu Vanhanen sokat vitatott munkássága. Mint a 444 cikke is írja, Lynn és Vanhanen megállapításait „rengeteg kritika érte, főleg azért, mert a szerzők azt akarták bizonyítani, hogy a GDP egyszerűen az intelligenciahányados következménye. Miközben biologizálni próbálták a gazdasági különbségeket, nem számoltak sem a történelmi, társadalmi okok halmazával, sem az intelligenciatesztek módszertani problémáival, és az adataik szelektívek voltak.”

Ám mindezekkel a problémákkal együtt sem valószínű, hogy a szerzőpárosnak valaha is eszébe jutott volna, hogy egy kicsiny ország nyugalmazott – s nemrég a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetést is átvevő – bírája majd épp az ő munkájukra hivatkozva bélyegzi meg hazájának legnagyobb kisebbségi csoportját – mivel is? Ja igen, hülyeséggel.

Köszönjük bíró úr! További tartalmas nyugdíjas éveket kívánunk!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.