Pokol Béla: a cigányság „csökkenti” a magyar IQ-átlagot

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 4.

Fekete Lyuk

A volt alkotmánybíró kétes adatok alapján nem habozott levonni a fajelméleti következtetést.

Nemrégiben egy üde publicisztikában vettük górcső alá, mivel és hogyan telnek az ország elsőszámú nyugdíjasának, a nemzet Tamás bácsijának hétköznapjai. Szó se róla, irigylésre méltó módon. „Szépen megöregedni nehéz dolog, ráadásul olyan, amit az ember csak egyszer csinálhat végig az életében. Elég csak elmenni a sarki közértig, hogy találkozzunk olyan idős embertársainkkal, akiknek keserűségben, szegénységben és boldogtalanságban telnek nyugdíjas évei” – mondottuk tehát.

Erre a minap egy újabb jeles nyugdíjas elme fellángolására hívta fel a figyelmet a 444. Pokol Béla volt alkotmánybíró – nem akármikor, a magyar alkotmányosság szétcincálásának idején, 2011 és 2023 között töltötte be ezt a posztot – rövid, de velős értékelést tett közzé közösségi oldalán a magyar elme minőségével kapcsolatban.

Az egyszerűség kedvéért idézzük teljes terjedelmében a fajelméleti megalapozottságú – magyarul: rasszista – eszmefuttatást:

„Ilyen okosak vagyunk
És ha stimmel a cigányság indiai származása, akkor az onnan magukkal hozott 82-es IQ a mi 99-es összes IQ-átlagunk csökkentését létrehozva – egymilliós létszámukkal számolva – még ezzel a csökkentéssel sem rossz.”

És még egyszer, eredeti kontextusában:

Az egyébként a ChatGPT segítségével előszedett adatok forrása – ahogy azt helyesen le is hivatkozza Pokol bíró – Richard Lynn és Tatu Vanhanen sokat vitatott munkássága. Mint a 444 cikke is írja, Lynn és Vanhanen megállapításait „rengeteg kritika érte, főleg azért, mert a szerzők azt akarták bizonyítani, hogy a GDP egyszerűen az intelligenciahányados következménye. Miközben biologizálni próbálták a gazdasági különbségeket, nem számoltak sem a történelmi, társadalmi okok halmazával, sem az intelligenciatesztek módszertani problémáival, és az adataik szelektívek voltak.”

Ám mindezekkel a problémákkal együtt sem valószínű, hogy a szerzőpárosnak valaha is eszébe jutott volna, hogy egy kicsiny ország nyugalmazott – s nemrég a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetést is átvevő – bírája majd épp az ő munkájukra hivatkozva bélyegzi meg hazájának legnagyobb kisebbségi csoportját – mivel is? Ja igen, hülyeséggel.

Köszönjük bíró úr! További tartalmas nyugdíjas éveket kívánunk!

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Sivatag

Kísérteties a dolog. Egy közösségben vagyunk, mindenki fiatal, tele tervekkel, életörömmel, szabadságvággyal. A csoportdinamika ugyan itt is működik, vannak nyertesei és vesztesei a baráti és párkapcsolatoknak, de mégis az együvé tartozás élménye a meghatározó.

Kínzó mindennapok

Lee Daniels valószínűleg jót akart. A Szabadíts meg a gonosztól azért is irritáló élmény, mert a jó szándék és a koherensnek szánt szerkezet fokozatosan és szemmel láthatóan hullik darabokra. A rendező megtörtént eset alapján dolgozott: egy egyedülálló anyát és három gyermekét állítólag démonok kezdték gyötörni, amikor a 2010-es években egy indianai városkába költöztek.

A kenyér hangja

Augusztus 20-án mindig történik valami, szokhattunk hozzá az utóbbi években. A hivatalosan elvileg „az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe” névre hallgató napon elég kevés szó esik a közösségi terekben az államalapításról vagy Szent István emlékezetéről, annál több a várható esti széllökések erejéről.

Kiteljesedhetsz kedvemre

Vajon beszélgetnek-e az óráink, cipőink, amíg nem vagyunk otthon? Érdekel-e bárkit, hogy mit is mondanak, s nem elég kizárólag a használatuk közben foglalkoznunk velük? Könnyen lehet, hogy csak magukban kattognak vagy elmennének valahová, de egy lépést sem tehetnek, amíg mi nem akarjuk.

Dörnhauban nyugtalan a tőke

Naplóregényként határozza meg fülszövege, de az 1944 áprilisában Bácskából deportált és tizennégy hónapig fogva tartott újságíró, költő, Debreczeni József nem írhatott naplót. Auschwitzba érkezése után hosszú ideig rendes ruhája sem volt, nemhogy papírja, írószerszáma.

Mickey, Disneyland királya

Döbbenetes látvány tárul a Sikló felső állomására érkező utasok és mindazok elé, akik a Budavári Palota környékét veszik célba, bár ezzel nem mondunk újat. A Várnegyed évek óta abszurd felvonulási terület, tételesen is felsorolhatnánk mindazon „régi” építményeket, amelyeket mostanában húztak, húznak fel abból a célból, hogy újra úgy nézzen ki a környék, mint 1900 és 1944 között.

Színtiszta politika

Magyar Péter kórházjárása politikai esemény volt. Lendületes ellenzéki politizálás, egy olyan kampány, amely nemcsak a főszereplővé emelt közvetítő politikai tőkéjét volt hivatott növelni, de okkal lehetett bízni abban is, hogy az akció ráirányítja a társadalom figyelmét egy hosszú ideje velünk létező borzalomra: az állami gyógyellátás katasztrofális állapotára.

Örök Quaestor

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

Érintettek

Kiégett fűcsomókon lépkedünk a semmi közepén. Elegáns embe­rek bizarr menete a harmincöt fokos hőségben. Diplomaták, különböző szervezetek képviselői, új­ság­írók, szervezők – és cigányok, főként fiatalok, akik sem ezek, sem azok közé nem tartoznak.

 

„Gyanútlanul mentem”

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

Amihez csak hozzányúlnak

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?