Rácz Jenő ítéletet mond egy generáció fölött

  • narancs.hu
  • 2024. július 30.

Fekete Lyuk

A Michelin-csillagos séf bezzeg céltudatos diákmunkás volt. Keresetéből pólót vett és bulizni ment. 

A nyári munka nagyon jó lehetőség arra, hogy a diák megtanulja, a pénzt és a sikert nem osztogatják ingyen – nyilatkozta az RTL-nek Rácz Jenő Michelin-csillagos séf. A diákmunkával kapcsolatos körkérdésre azt felelte még, hogy a sikeres és sikertelen ember között az a különbség, hogy az egyik leginkább pihenni szeret, és a komfortzónáján belül marad, a másik viszont mindennap fejleszti magát. 

A séf általánosító véleménye: a Z-generációba tartozó munkavállalók között nagyon sokan kemény munka nélkül szeretnének minél több pénzt keresni és sikeressé válni, pedig a valóság nem ilyen. Szerinte ez generációs hiba

Rácz Jenő úgy emlékszik, ő a szülei generációjától és a tanáraitól sokat tanult a munkabírásról és a siker fogalmáról. A mostani fiatalok azonban mintha nem akarnának professzionálissá válni, és nincs bennük alázat a munka iránt. „Az én korosztályomat olyan emberek nevelték fel, akik a rendszerváltás előtti időszakban nőttek fel, amikor az emberek hivatást választottak, és akár az egész életük során egy munkahelyen dolgoztak. Természetesen nem azt mondom, hogy a korszellem vagy a rendszer, amiben nevelkedtek, példaértékű, de a munkabírás és a szívósság, amit szüleinktől láttunk, egyértelműen az” – mondta Rácz Jenő.

A cikkben arról is beszél, hogy 14 évesen kezdett dolgozni Budapesten, a McDonald's konyháján: „Emlékszem, hogy egy ledolgozott hónap után 12 ezer forint volt a fizetésem. És egy kamasz gyereknek min jár az esze? A bulin, a csajokon, a barátokon. Szóval első dolgom volt, hogy vegyek magamnak egy új pólót, és elmenjek bulizni. Utána megint keményen dolgoztam egy hónapot, és a következő fizetésemből már mozijegyet vettem. Tudom, hogy ezek apróságnak tűnhetnek, de számomra egy-egy lépést jelentettek a függetlenedés és az önállóság felé, ami már akkor is nagyon fontos volt számomra” – mesélte a séf.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.