Schmidt Mária: „Várnám azt, hogy valaki olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni”

  • B.P.M.
  • 2019. április 15.

Fekete Lyuk

Bayer Zsolt, valamint a közönsége pedig V1G feliratú táblákat emelt a magasba.

Bayer Zsolt a vasárnapi Bayer Showban kezdésképpen V1G-s (Vona egy g@ci, illetve szerinte Vona egy gólya) táblát mutatott fel, majd a közönségét is arra kérte, hogy tegyen így, ugyanis a publicista ellenében a bíróság úgy döntött, hogy öncélúan nem gyalázhatta Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnökét.

 

Kúria: Bayer nem nevezhette gecinek Vonát, az öncélú gyalázkodás nem véleménynyilvánítás

Nyilvánosan bocsánatot kell kérnie. Szerdán hirdetett ítéletet a kúria a Vona Gábor és Bayer Zsolt közötti személyiségi jog megsértése miatt indított perben, írta meg az Index. A Kúria megerősítette a másodfokú ítéletet: a kormánypárti közírónak 300 ezer forintot és a perköltséget kell kifizetnie, valamint nyilvánosan bocsánatot kell kérnia Vonától, a Jobbik exelnökétől.

A későbbiekben Schmidt Mária volt a Bayer Show vendége. A Terror Háza igazgatója és a publicista kezdésképpen Heller Ágnes Orbánizmus. Magyarország esete: a liberális demokráciától a zsarnokságig című kötetéről beszéltek, amit - nagy duzzogva, de azért - elolvasott Schmidt:

 

Miután Schmidt kifejtette, hogy Heller könyve mennyire, de mennyire színvonaltalan, hozzátette, „nincs benne egyetlen egy olyan mondat sem, amit komolyan lehetne venni. [...] Várnám már azt, hogy valaki olyan érvéket írna le, vagy olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni vagy érdemes lenne megfontolni.”

 

Miután befejezték Heller Ágnes „színvonaltalan” könyvének a boncolgatását, áttértek egy tanulmányra, amely szerint a Németországban - ahol ugyebár nincs internet - élő muszlimok azért antiszemiták, mert másodrendű állampolgárnak érzik magukat. A Terror Háta főigazgatója szerint, „aki meglepődik azon, hogy a muszlimok antiszemiták, annak kezeltetnie kellene magát.” (Érdemes figyelni Bayer Zsolt bájos nevetésére, amikor Schmidt ezt a kijelentését megteszi.)

 

 

Bayer feltette az égető kérdést, amely így hangott: „ezek szerint az a megoldás, hogyha szegény muszlimok elnyomottnak érzik magukat, ezért antiszemiták, akkor a muszlimokkal mit kell csinálni? Még jobban kell szeretni őket?” Scmidt szerint, igen, és „tőlük el ezt kell fogadni.” Hozzátette, a nyugati társadalomnak és a Németeknek sürgősen szükségük volt „valami elnyomottakra”, amit ajnározni lehet.

 

Végül kitértek az EP-választások tétjére is. Schmidt szerint az ellenzéknek nincs mondanivalója, nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem az önkormányzati választásra készülnek. Véleménye szerint nem kéne erölködni az ellenzéki pártoknak az összefogással.

A teljes videót itt tekintheti meg:

Schmidt Mária lesújtó képe Németországról: nincs internet és középkori állapotok uralkodnak

Erős fejtegetésbe ment bele a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária közel egy órás interjút adott az Inforádió Aréna című műsorában, amely során a tőle megszokott történelmi fejtegetések mellett technológiai fejtegetésbe is kezdett. A vette észre, hogy a történész a beszélgetés egy pontján a technológia fontosságáról beszélt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.