Schmidt Mária: „Várnám azt, hogy valaki olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni”

  • B.P.M.
  • 2019. április 15.

Fekete Lyuk

Bayer Zsolt, valamint a közönsége pedig V1G feliratú táblákat emelt a magasba.

Bayer Zsolt a vasárnapi Bayer Showban kezdésképpen V1G-s (Vona egy g@ci, illetve szerinte Vona egy gólya) táblát mutatott fel, majd a közönségét is arra kérte, hogy tegyen így, ugyanis a publicista ellenében a bíróság úgy döntött, hogy öncélúan nem gyalázhatta Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnökét.

 

Kúria: Bayer nem nevezhette gecinek Vonát, az öncélú gyalázkodás nem véleménynyilvánítás

Nyilvánosan bocsánatot kell kérnie. Szerdán hirdetett ítéletet a kúria a Vona Gábor és Bayer Zsolt közötti személyiségi jog megsértése miatt indított perben, írta meg az Index. A Kúria megerősítette a másodfokú ítéletet: a kormánypárti közírónak 300 ezer forintot és a perköltséget kell kifizetnie, valamint nyilvánosan bocsánatot kell kérnia Vonától, a Jobbik exelnökétől.

A későbbiekben Schmidt Mária volt a Bayer Show vendége. A Terror Háza igazgatója és a publicista kezdésképpen Heller Ágnes Orbánizmus. Magyarország esete: a liberális demokráciától a zsarnokságig című kötetéről beszéltek, amit - nagy duzzogva, de azért - elolvasott Schmidt:

 

Miután Schmidt kifejtette, hogy Heller könyve mennyire, de mennyire színvonaltalan, hozzátette, „nincs benne egyetlen egy olyan mondat sem, amit komolyan lehetne venni. [...] Várnám már azt, hogy valaki olyan érvéket írna le, vagy olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni vagy érdemes lenne megfontolni.”

 

Miután befejezték Heller Ágnes „színvonaltalan” könyvének a boncolgatását, áttértek egy tanulmányra, amely szerint a Németországban - ahol ugyebár nincs internet - élő muszlimok azért antiszemiták, mert másodrendű állampolgárnak érzik magukat. A Terror Háta főigazgatója szerint, „aki meglepődik azon, hogy a muszlimok antiszemiták, annak kezeltetnie kellene magát.” (Érdemes figyelni Bayer Zsolt bájos nevetésére, amikor Schmidt ezt a kijelentését megteszi.)

 

 

Bayer feltette az égető kérdést, amely így hangott: „ezek szerint az a megoldás, hogyha szegény muszlimok elnyomottnak érzik magukat, ezért antiszemiták, akkor a muszlimokkal mit kell csinálni? Még jobban kell szeretni őket?” Scmidt szerint, igen, és „tőlük el ezt kell fogadni.” Hozzátette, a nyugati társadalomnak és a Németeknek sürgősen szükségük volt „valami elnyomottakra”, amit ajnározni lehet.

 

Végül kitértek az EP-választások tétjére is. Schmidt szerint az ellenzéknek nincs mondanivalója, nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem az önkormányzati választásra készülnek. Véleménye szerint nem kéne erölködni az ellenzéki pártoknak az összefogással.

A teljes videót itt tekintheti meg:

Schmidt Mária lesújtó képe Németországról: nincs internet és középkori állapotok uralkodnak

Erős fejtegetésbe ment bele a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária közel egy órás interjút adott az Inforádió Aréna című műsorában, amely során a tőle megszokott történelmi fejtegetések mellett technológiai fejtegetésbe is kezdett. A vette észre, hogy a történész a beszélgetés egy pontján a technológia fontosságáról beszélt.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.