Schmidt Mária: „Várnám azt, hogy valaki olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni”

  • B.P.M.
  • 2019. április 15.

Fekete Lyuk

Bayer Zsolt, valamint a közönsége pedig V1G feliratú táblákat emelt a magasba.

Bayer Zsolt a vasárnapi Bayer Showban kezdésképpen V1G-s (Vona egy g@ci, illetve szerinte Vona egy gólya) táblát mutatott fel, majd a közönségét is arra kérte, hogy tegyen így, ugyanis a publicista ellenében a bíróság úgy döntött, hogy öncélúan nem gyalázhatta Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnökét.

 

Kúria: Bayer nem nevezhette gecinek Vonát, az öncélú gyalázkodás nem véleménynyilvánítás

Nyilvánosan bocsánatot kell kérnie. Szerdán hirdetett ítéletet a kúria a Vona Gábor és Bayer Zsolt közötti személyiségi jog megsértése miatt indított perben, írta meg az Index. A Kúria megerősítette a másodfokú ítéletet: a kormánypárti közírónak 300 ezer forintot és a perköltséget kell kifizetnie, valamint nyilvánosan bocsánatot kell kérnia Vonától, a Jobbik exelnökétől.

A későbbiekben Schmidt Mária volt a Bayer Show vendége. A Terror Háza igazgatója és a publicista kezdésképpen Heller Ágnes Orbánizmus. Magyarország esete: a liberális demokráciától a zsarnokságig című kötetéről beszéltek, amit - nagy duzzogva, de azért - elolvasott Schmidt:

 

Miután Schmidt kifejtette, hogy Heller könyve mennyire, de mennyire színvonaltalan, hozzátette, „nincs benne egyetlen egy olyan mondat sem, amit komolyan lehetne venni. [...] Várnám már azt, hogy valaki olyan érvéket írna le, vagy olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni vagy érdemes lenne megfontolni.”

 

Miután befejezték Heller Ágnes „színvonaltalan” könyvének a boncolgatását, áttértek egy tanulmányra, amely szerint a Németországban - ahol ugyebár nincs internet - élő muszlimok azért antiszemiták, mert másodrendű állampolgárnak érzik magukat. A Terror Háta főigazgatója szerint, „aki meglepődik azon, hogy a muszlimok antiszemiták, annak kezeltetnie kellene magát.” (Érdemes figyelni Bayer Zsolt bájos nevetésére, amikor Schmidt ezt a kijelentését megteszi.)

 

 

Bayer feltette az égető kérdést, amely így hangott: „ezek szerint az a megoldás, hogyha szegény muszlimok elnyomottnak érzik magukat, ezért antiszemiták, akkor a muszlimokkal mit kell csinálni? Még jobban kell szeretni őket?” Scmidt szerint, igen, és „tőlük el ezt kell fogadni.” Hozzátette, a nyugati társadalomnak és a Németeknek sürgősen szükségük volt „valami elnyomottakra”, amit ajnározni lehet.

 

Végül kitértek az EP-választások tétjére is. Schmidt szerint az ellenzéknek nincs mondanivalója, nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem az önkormányzati választásra készülnek. Véleménye szerint nem kéne erölködni az ellenzéki pártoknak az összefogással.

A teljes videót itt tekintheti meg:

Schmidt Mária lesújtó képe Németországról: nincs internet és középkori állapotok uralkodnak

Erős fejtegetésbe ment bele a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária közel egy órás interjút adott az Inforádió Aréna című műsorában, amely során a tőle megszokott történelmi fejtegetések mellett technológiai fejtegetésbe is kezdett. A vette észre, hogy a történész a beszélgetés egy pontján a technológia fontosságáról beszélt.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.