Schmidt Mária: „Várnám azt, hogy valaki olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni”

  • B.P.M.
  • 2019. április 15.

Fekete Lyuk

Bayer Zsolt, valamint a közönsége pedig V1G feliratú táblákat emelt a magasba.

Bayer Zsolt a vasárnapi Bayer Showban kezdésképpen V1G-s (Vona egy g@ci, illetve szerinte Vona egy gólya) táblát mutatott fel, majd a közönségét is arra kérte, hogy tegyen így, ugyanis a publicista ellenében a bíróság úgy döntött, hogy öncélúan nem gyalázhatta Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnökét.

 

Kúria: Bayer nem nevezhette gecinek Vonát, az öncélú gyalázkodás nem véleménynyilvánítás

Nyilvánosan bocsánatot kell kérnie. Szerdán hirdetett ítéletet a kúria a Vona Gábor és Bayer Zsolt közötti személyiségi jog megsértése miatt indított perben, írta meg az Index. A Kúria megerősítette a másodfokú ítéletet: a kormánypárti közírónak 300 ezer forintot és a perköltséget kell kifizetnie, valamint nyilvánosan bocsánatot kell kérnia Vonától, a Jobbik exelnökétől.

A későbbiekben Schmidt Mária volt a Bayer Show vendége. A Terror Háza igazgatója és a publicista kezdésképpen Heller Ágnes Orbánizmus. Magyarország esete: a liberális demokráciától a zsarnokságig című kötetéről beszéltek, amit - nagy duzzogva, de azért - elolvasott Schmidt:

 

Miután Schmidt kifejtette, hogy Heller könyve mennyire, de mennyire színvonaltalan, hozzátette, „nincs benne egyetlen egy olyan mondat sem, amit komolyan lehetne venni. [...] Várnám már azt, hogy valaki olyan érvéket írna le, vagy olyan dolgokat kifogásolna, amin legalább el lehetne gondolkodni vagy érdemes lenne megfontolni.”

 

Miután befejezték Heller Ágnes „színvonaltalan” könyvének a boncolgatását, áttértek egy tanulmányra, amely szerint a Németországban - ahol ugyebár nincs internet - élő muszlimok azért antiszemiták, mert másodrendű állampolgárnak érzik magukat. A Terror Háta főigazgatója szerint, „aki meglepődik azon, hogy a muszlimok antiszemiták, annak kezeltetnie kellene magát.” (Érdemes figyelni Bayer Zsolt bájos nevetésére, amikor Schmidt ezt a kijelentését megteszi.)

 

 

Bayer feltette az égető kérdést, amely így hangott: „ezek szerint az a megoldás, hogyha szegény muszlimok elnyomottnak érzik magukat, ezért antiszemiták, akkor a muszlimokkal mit kell csinálni? Még jobban kell szeretni őket?” Scmidt szerint, igen, és „tőlük el ezt kell fogadni.” Hozzátette, a nyugati társadalomnak és a Németeknek sürgősen szükségük volt „valami elnyomottakra”, amit ajnározni lehet.

 

Végül kitértek az EP-választások tétjére is. Schmidt szerint az ellenzéknek nincs mondanivalója, nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem az önkormányzati választásra készülnek. Véleménye szerint nem kéne erölködni az ellenzéki pártoknak az összefogással.

A teljes videót itt tekintheti meg:

Schmidt Mária lesújtó képe Németországról: nincs internet és középkori állapotok uralkodnak

Erős fejtegetésbe ment bele a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária közel egy órás interjút adott az Inforádió Aréna című műsorában, amely során a tőle megszokott történelmi fejtegetések mellett technológiai fejtegetésbe is kezdett. A vette észre, hogy a történész a beszélgetés egy pontján a technológia fontosságáról beszélt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?