El ne mondja valaki Orbánnak, hogyan épült a Lánchíd!

  • narancs.hu
  • 2015. január 12.

Fekete Lyuk

Nem tudjuk, hogyan viselné a gondolatot, hogy bevándorlóknak volt hozzá köze – és akkor még finoman fogalmaztunk.

„Nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország” – mondta Orbán Viktor elhíresült nyilatkozatában.

A híd 1956-ban

A híd 1956-ban

Fotó: Fortepan.hu

Merker Dávid szociológus, aki városi sétákat is vezet Budapesten, a Facebookon bátorkodott emlékeztetni rá, hogy a Lánchíd megépülésében is játszottak némi szerepet ezek a veszélyes, kártékony elemek:

A német anyanyelvű „legnagyobb magyar” megálmodta, majd az álmokból egy angol bevándorló terveket készíttetett, így egy skót bevándorló irányításával elindulhatott az építkezés. Ehhez persze pénz is kellett, ezt egy görög bevándorló áldozta a kockázatos vállalkozásra, aki minden nehézség és az őshonos polgárok ellenállása dacára sikeresen irányította a vállalkozást. A láncok nagy részét külföldről kellett behozni, egészen addig, amíg egy svájci bevándorló nem létesített olyan üzemet, melyben itthon is tudtak megfelelő öntvényeket készíteni.

Ők megépítették, mi pedig jogosan vagyunk büszkék a legszebb magyar hídra.

 

(A bejegyzést a szerző szíves hozzájárulásával, változtatás nélkül közöljük.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.