Tőkés László szerint „szörnyszövetség” alakult Romániában

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 26.

Fekete Lyuk

Az egykori püspök bírálta az RMDSZ-t, amiért belép az új kormánykoalícióba.

Tőkés László szerint szörnyszövetséget legitimál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a bukaresti kormányban. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kolozsvári sajtótájékoztatón értékelte pénteken a romániai nagykoalíció megalakulását.

Szerinte Romániában dühöng a politikai és erkölcsi balkanizmus, a nagypolitikán úrrá lett a hazugság, az árulás, a butaság és a szolgalelkűség, a  „szörnyszövetséget” alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) becsapta a választóit, hiszen semmilyen elvi alapja nincsen a politikájuknak.

„Lám, így egyesül a vörös pestis és a nemzeti liberalizmus. Ennek a kiábrándító érdekházasságnak az élén pedig az a szász származású Klaus Iohannis elnök áll, aki tavaly áprilisban még azzal vádolta a PSD-t, hogy eladja Erdélyt Orbán Viktornak” – jelentette ki Tőkés. Hozzátette: miután Iohannis többször is válságba taszította az országot, csütörtökön „arról prédikált”, hogy Románia megelégelte a kríziseket, és a szavak helyett a tetteknek van itt az ideje. „Micsoda nagyképű demagógia” – mondta a korábbi püspök.

Tőkés László nem érti, a két nagy párt miért ragaszkodott az RMDSZ kormányzati részvételéhez akkor is, ha a szavazatai nélkül is elegendő parlamenti támogatással rendelkezik a koalíció. „Fájdalmam, hogy (az RMDSZ) mint annyiszor, most is részesévé válik a többségi zsákmánypolitikának, nevével legitimálva ezt a szörnyszövetséget. (.) Ezáltal elveszítette a képességét arra, hogy a magyar érdekeket képviselje. Egy elnyomott kisebbség képviselőjeként legitimálja az elnyomókat” – jelentette ki a politikus.

Tőkés László úgy vélte: az RMDSZ-nek az autonómia, az önálló állami magyar oktatás kiharcolásával, az államosított közösségi vagyon visszaszerzésével kellene foglalkoznia. Valószínűsítette, hogy a szövetség is a helyreállítási alapból származó pénzforrásokra, „a zsákmányra” pályázik.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.