Valakik elküldték Demeter Szilárdnak a Szépírók Társasága belső levelezését

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 12.

Fekete Lyuk

Besúgók már vannak, a lehallgatókat mikor szerelik fel?

Van egy nem túl jelentős ügy, idén ugyanis a lehetséges 26 helyett csak 14 Móricz-ösztöndíjat osztott ki a Petőfi Irodalmi Múzeum által felkért, jobbos túlsúlyú kuratórium, azt is csak fél évre (normálisan egy teljes évig járna a támogatás). Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha van 26 lehetőségünk, miért csak 14-szer élünk vele – ám attól, hogy ezt bárki is számon kérje, rögtön idegrohamot kapott  Demeter Szilárd, az „irodalmi erőközpont ura”, és egy Facebook-posztban kezdte kiosztani a „hisztikézőket”.

De mit is mond, miért késtek ennyit? „Az adminisztráció malmai lassan őrölnek, meg közben azért befigyelt egy világjárvány is, miegyéb.” Hát jó, de arra már nincs válasza, hogy akkor miért nem kapják meg a díjazottak visszamenőleg is az első hat hónapra az ösztöndíjat. Korábban is előfordult ilyen, akkor meg tudták oldani.

És azt mivel indokolja, hogy nincs 26 díjazott? A kuratórium „egyhangú szakmai véleménye” az volt, mondja Demeter, „hogy nincs elegendő megfelelő minőségű pályázat”. Magyarul szarok a fiatal írók. Jó, hát legyen, ha a bölcs kuratórium ezt szavazza meg. Ebben Demeternek közvetlenül tényleg nincs sara.

Csakhogy a főigazgató akármikor megszólal, mindig kibújik a komisszár-szög a zsákból.

Azt ugyanis, hogy miért ír erről a legfeljebb a szakmai köröket érintő ügyről hosszas Facebook-posztot, a következővel indokolja:

„Ma rendes mail-özön fogadott, a Szépírók Társaságának levlistájából küldtek válogatást. Megy ott a hisztike a Móricz-ösztöndíj kapcsán.”

Vagyis Demeter még csak titkot sem csinál a dologból, sőt, inkább kérkedik vele, hogy a Szépírók Társaságának levelezéséből küldtek neki az emberei „válogatást”. Miben különbözik ez a besúgástól, lehallgatástól?

Persze, lehetett tudni, hogy ez a helyzet, maga Demeter már a KMTG-s hőskorban is kérkedett azzal, hogy a József Attila Kör és a Szépírók Társasága levelezését olvasgatja (egyik szervezetnek sem volt és most sem tagja) a pajtásaival nagy röhögve. De ehhez képest is szintet lépett azzal, hogy most hivatalos minőségében jelenti be, a több száz tagot számláló, nagy presztízsű irodalmi szervezet belső levelezését kézhez kapja – nyilván a Szépírók közt helyet foglaló megfelelő emberein keresztül.

Ez ma már hivatkozási alap lehet, és még szégyellni sem kell.

(A Szépírók Társasága egyelőre nem reagált az ügyre.)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.