Valakik elküldték Demeter Szilárdnak a Szépírók Társasága belső levelezését

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 12.

Fekete Lyuk

Besúgók már vannak, a lehallgatókat mikor szerelik fel?

Van egy nem túl jelentős ügy, idén ugyanis a lehetséges 26 helyett csak 14 Móricz-ösztöndíjat osztott ki a Petőfi Irodalmi Múzeum által felkért, jobbos túlsúlyú kuratórium, azt is csak fél évre (normálisan egy teljes évig járna a támogatás). Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha van 26 lehetőségünk, miért csak 14-szer élünk vele – ám attól, hogy ezt bárki is számon kérje, rögtön idegrohamot kapott  Demeter Szilárd, az „irodalmi erőközpont ura”, és egy Facebook-posztban kezdte kiosztani a „hisztikézőket”.

De mit is mond, miért késtek ennyit? „Az adminisztráció malmai lassan őrölnek, meg közben azért befigyelt egy világjárvány is, miegyéb.” Hát jó, de arra már nincs válasza, hogy akkor miért nem kapják meg a díjazottak visszamenőleg is az első hat hónapra az ösztöndíjat. Korábban is előfordult ilyen, akkor meg tudták oldani.

És azt mivel indokolja, hogy nincs 26 díjazott? A kuratórium „egyhangú szakmai véleménye” az volt, mondja Demeter, „hogy nincs elegendő megfelelő minőségű pályázat”. Magyarul szarok a fiatal írók. Jó, hát legyen, ha a bölcs kuratórium ezt szavazza meg. Ebben Demeternek közvetlenül tényleg nincs sara.

Csakhogy a főigazgató akármikor megszólal, mindig kibújik a komisszár-szög a zsákból.

Azt ugyanis, hogy miért ír erről a legfeljebb a szakmai köröket érintő ügyről hosszas Facebook-posztot, a következővel indokolja:

„Ma rendes mail-özön fogadott, a Szépírók Társaságának levlistájából küldtek válogatást. Megy ott a hisztike a Móricz-ösztöndíj kapcsán.”

Vagyis Demeter még csak titkot sem csinál a dologból, sőt, inkább kérkedik vele, hogy a Szépírók Társaságának levelezéséből küldtek neki az emberei „válogatást”. Miben különbözik ez a besúgástól, lehallgatástól?

Persze, lehetett tudni, hogy ez a helyzet, maga Demeter már a KMTG-s hőskorban is kérkedett azzal, hogy a József Attila Kör és a Szépírók Társasága levelezését olvasgatja (egyik szervezetnek sem volt és most sem tagja) a pajtásaival nagy röhögve. De ehhez képest is szintet lépett azzal, hogy most hivatalos minőségében jelenti be, a több száz tagot számláló, nagy presztízsű irodalmi szervezet belső levelezését kézhez kapja – nyilván a Szépírók közt helyet foglaló megfelelő emberein keresztül.

Ez ma már hivatkozási alap lehet, és még szégyellni sem kell.

(A Szépírók Társasága egyelőre nem reagált az ügyre.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.