Varga Judit: az Európai Parlament a világjárvány alatt többször volt inkább a probléma része, mintsem a megoldásé

  • narancs.hu
  • 2021. május 20.

Fekete Lyuk

A Facebookon vonta le a szigorú következtetést a miniszter.

Csütörtök este a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést Varga Judit igazságügyi miniszter. Ebben azt írja Varga, hogy „Az Európai Parlament a világjárvány alatt többször volt inkább a probléma része, mintsem a megoldásé…” Állítását nem nagyon indokolja érvekkel a politikus, ellenben kifejti: „Úgy tűnik, nincs ez másképp a járvány elleni védettséget igazoló európai digitális zöldigazolványról szóló tárgyalások során sem. Míg a tagállamok egyetértenek abban, hogy polgáraik számára milyen igazolást tartanának elfogadhatónak, addig az Európai Parlament képviselői akadályozzák a megállapodás elérését.”

A szabad mozgást érintő korlátozásokkal kapcsolatban kifejti Varga: „Az európai intézmények magától értetődőnek tartják, hogy az unió kizárólag csak úgy fejlődhet, hogy egyre több hatáskört vonnak el a tagállamoktól. Mi másképp gondoljuk. Erős Európát csak erős tagállamok építhetnek.”

Ám mindebből még mindig nem világos, hogy az igazságügyminiszter miért érzi indokoltnak az Európai Parlamentet a világjárvány idején inkább problémának tekinteni, semmint a megoldást elősegítő egyik nemzetközi fórumnak.

Azzal, hogy mennyire bonyolult helyzetben volt az EP, és hogy működése szempontjából mennyi bürokratikus és egyéb nehézséggel kellett szembenéznie, hosszabban is foglalkoztunk a Magyar Narancsban. A helyzet korántsem volt rózsás, de mindezt annyival elintézni, hogy az Európai Parlament „a probléma része” volt, inkább tűnik politikai hangulatkeltésnek mint felelős véleménynyilvánításnak.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.