„Brüsszelben hiányzik a mammutledöntő férfitípus” - magasztos beszélgetés G.F.G. műsorában

  • B.P.M
  • 2019. május 6.

Fekete Lyuk

Varga Judit pedig egy „spontán feminista.”

„Jó estét kívánok! Ma esti vendégem Varga Judit, a nemzet lobbistája!” - konferálta fel G. Fodor Gábor (GFG), a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke és a 888.hu kormánypárti portál főszerkesztője a Nyolcas című, HírTV-n futó műsorban az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárt.

Varga elmondta, azért kérte, hogy így mutassák be, mert a hivatalos státusza elég hosszú - ez külföldön „zavart okozhat” - és egyébként pedig, „hogyha van egy előállított termék, egy magyar álláspont, akkor az ő feladata az, hogy minél szélesebb körbe eljutassa, lobbizon érte, minden téren, vízen, levegőben, szárazföldön.”

 

GFG felelevenítette, hogy Varga Judit felkerült a Forbes azon listájára, amely a legbefolyásosabb magyar nőket összegezi, amit az államtitkár kikért magának.

„Egyrészt nem akarok szerepelni a Forbes-ban, mert szerintem nem kell ez a boldogsághoz. Ha az ember a dolgát jól csinálja, úgy is magától jön az elismerés, ha meg nem, akkor meg minek a Forbes listájára kerülni, így pár hónap után?” - mondta Varga. G. Fodor válaszképpen megemlítette, hogy a politikus azért kérte ki magának, merthogy „nőként versenyeztették, külön a férfiaktól.”

„Ez egy nagyobb konsztektusban értelmezendő. Aki ismer engem, én mindig egy ilyen »spontán feministának« tartottam magam” - válaszolta.

 

A beszélgetés pontján a műsorvezető rákérdezett, hogy milyennek látja Varga a brüsszeli férfiakat: „ott van még a férfiasság, kitapintható, hogy itt még férfiakkal állunk szemben? Van erő, magabiztosság, indulat, tekintély?”

„Nagyívű a kérdés. [...] Van egyfajta elmozdulás. Brüsszelben egy tárgyalásnál már lehet érezni, hogy elsősorban az emberre teljesen máshogy néznek. Aminek megvannak az árnyoldalai hiszen, nem várhatom el, hogy előre engedjennek az ajtóban, nem várhatom el ezeket az udvariasságokat, sőt bizonyos esetekben egyfajta udvariatlanság is, ezt elvárni. Szerintem hiányzik ott ez a »mammutledöntő férfitípus.« [...] Vannak ilyen archetípusok, lehet, hogy ez is a konzervatív beállítottságomnak a része, hogy szerintem a nők Nyugat-Európában is vágynak arra, hogy egy »mammutledöntő férfi-eszmény« legyen, és a kettőt lehetne vegyíteni, tehát lehetne ugyanúgy a nőket egyenrangúan kezelni, és közben tudjuk, hogy ki a nő és ki a férfi.”

 

A teljes adást itt tekintheti meg:

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.