„Brüsszelben hiányzik a mammutledöntő férfitípus” - magasztos beszélgetés G.F.G. műsorában

  • B.P.M
  • 2019. május 6.

Fekete Lyuk

Varga Judit pedig egy „spontán feminista.”

„Jó estét kívánok! Ma esti vendégem Varga Judit, a nemzet lobbistája!” - konferálta fel G. Fodor Gábor (GFG), a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke és a 888.hu kormánypárti portál főszerkesztője a Nyolcas című, HírTV-n futó műsorban az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárt.

Varga elmondta, azért kérte, hogy így mutassák be, mert a hivatalos státusza elég hosszú - ez külföldön „zavart okozhat” - és egyébként pedig, „hogyha van egy előállított termék, egy magyar álláspont, akkor az ő feladata az, hogy minél szélesebb körbe eljutassa, lobbizon érte, minden téren, vízen, levegőben, szárazföldön.”

 

GFG felelevenítette, hogy Varga Judit felkerült a Forbes azon listájára, amely a legbefolyásosabb magyar nőket összegezi, amit az államtitkár kikért magának.

„Egyrészt nem akarok szerepelni a Forbes-ban, mert szerintem nem kell ez a boldogsághoz. Ha az ember a dolgát jól csinálja, úgy is magától jön az elismerés, ha meg nem, akkor meg minek a Forbes listájára kerülni, így pár hónap után?” - mondta Varga. G. Fodor válaszképpen megemlítette, hogy a politikus azért kérte ki magának, merthogy „nőként versenyeztették, külön a férfiaktól.”

„Ez egy nagyobb konsztektusban értelmezendő. Aki ismer engem, én mindig egy ilyen »spontán feministának« tartottam magam” - válaszolta.

 

A beszélgetés pontján a műsorvezető rákérdezett, hogy milyennek látja Varga a brüsszeli férfiakat: „ott van még a férfiasság, kitapintható, hogy itt még férfiakkal állunk szemben? Van erő, magabiztosság, indulat, tekintély?”

„Nagyívű a kérdés. [...] Van egyfajta elmozdulás. Brüsszelben egy tárgyalásnál már lehet érezni, hogy elsősorban az emberre teljesen máshogy néznek. Aminek megvannak az árnyoldalai hiszen, nem várhatom el, hogy előre engedjennek az ajtóban, nem várhatom el ezeket az udvariasságokat, sőt bizonyos esetekben egyfajta udvariatlanság is, ezt elvárni. Szerintem hiányzik ott ez a »mammutledöntő férfitípus.« [...] Vannak ilyen archetípusok, lehet, hogy ez is a konzervatív beállítottságomnak a része, hogy szerintem a nők Nyugat-Európában is vágynak arra, hogy egy »mammutledöntő férfi-eszmény« legyen, és a kettőt lehetne vegyíteni, tehát lehetne ugyanúgy a nőket egyenrangúan kezelni, és közben tudjuk, hogy ki a nő és ki a férfi.”

 

A teljes adást itt tekintheti meg:

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.