Móricka és a ciprusi bankbetétek – Orbánéknak mindenről az jut eszükbe

Felcsuti Péter

A kormányzati propaganda kiötlői joggal remélhetik, hogy sokan hitelt adnak az államtitkári megnyilvánulásnak. Pedig – mint oly sokszor eddig már – csúsztatásról van szó a javából.

Fiatalabb koromban sokat nevettünk azon a butácska viccen, aminek a csattanójaként Móricka azt mondja, hogy „nekem mindenről az jut eszembe”.  Nos, hallgatva a kormány tagjait, ez jutott eszembe; akármi történik a világban, a tanulság, hogy a magyar kormány bölcsen járt el, amikor nem kért az IMF és az EU mesterkedéseiből. Most éppen Cséfalvay államtitkár sütötte el ezt a okosságot a ciprusi mentőcsomag kapcsán. Az államtitkár a ciprusi betétesek keserű sorsán sajnálkozott, akiket az EU/IMF-mentőcsomag részeként megadóztatni készül a ciprusi kormány. „A ciprusi kormány intézkedése egyértelmű jelzés arra is, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőakcióinak van olyan közvetlen hatásuk, amely a lakosságot mélyen érinti.” Az érdeklődő olvasó akár a magyar sajtóból is meglehetős pontossággal értesülhet arról, hogy mi a helyzet Cipruson (zűrös). Ám a legtöbb hírfogyasztó nem feltétlenül alapos, így aztán a kormányzati propaganda kiötlői joggal remélhetik, hogy sokan (legtöbben?) hitelt adnak az államtitkári megnyilvánulásnak. Pedig – mint oly sokszor eddig már – csúsztatásról van szó a javából.

Nézzük ezért sorjában a tényeket:

  • Ciprus 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és 2008-ban az eurózónához;
  • az ország – nemzetközi versenyképességét növelendő – rendkívül alacsony adókat           működtet, egyebek között nincs kamat-, illetve árfolyamnyereség-adó;
  • a bankrendszer a beözönlő külföldi pénzeknek köszönhetően óriásira duzzadt (a bankrendszer összesített mérlegfőösszege a GDP hétszerese, nálunk például az arány kevesebb mint egy);
  • a bankrendszer csődjét alapvetően a görög államadósság átstrukturálása okozta, amelyben a ciprusi bankok erőteljesen érintve voltak;
  • a bankbetétek egyharmada külföldi, főleg orosz tulajdonban van (ez utóbbi a becslések szerint 31 milliárd dollár);
  • az orosz kapcsolatok erősségét mutatja, hogy Oroszország 2011-ben 2,5 milliárd dollár kormányközi hitelt nyújtott Ciprusnak;
  • Ciprus az elmúlt években sok kritikát kapott az uniótól, hogy olyan offshore-központtá vált, amely lehetővé teszi a nemzetközi pénzmosást (lásd orosz és más maffiák);
  • az EU/IMF-mentőcsomag előírja, hogy a ciprusi államnak magának is hozzá kell járulnia bankjai megmentéséhez – a ciprusi kormányra van bízva, hogyan teremti elő ezt az összeget;
  • a kormány az első javaslat szerint a 100 ezer euró alatti betéteket is megadóztatná, jelenleg a dolgok – érthető módon – abba az irányba haladnak, hogy a kis összegű (100 ezer euró alatti) betéteket nem vagy csak sokkal kisebb mértékben adóztatják meg, a különbséget átterhelik a nagyobb összegű betétekre;
  • az adóért cserébe a betétesek részvényeket kapnak a feltőkésített bankokban;
  • a ciprusi kormány által a parlamentnek beterjesztett csomag lényegében megszünteti az ország alacsony adókörnyezetét, ami minden bizonnyal az ilyen céllal odaérkezett tőkék elvándorlását eredményezi, az országnak alighanem új gazdaságpolitikai stratégiára lesz szüksége.

A fentiek fényében feltehető a kérdés, vajon elvárható-e az EU/IMF kettőstől, hogy orosz és más, Ciprusra költözött külföldi nagybetétest kimentsen a bankcsődökből? Nyilván nem, hiába mosná össze Cséfalvay az orosz oligarchát a ciprusi kisbetétessel. Ha politikailag talán nem is, de erkölcsi értelemben egészen biztosan feltehető az a kérdés is, hogy ha egész Európában adót kell fizetni a kamatok és az  árfolyamnyereség után, akkor egy fenyegető bankcsőd esetén elvárható-e, hogy a hazai kisbetétesek – akik éveken keresztül nem fizettek adót – semmilyen részt ne vállaljanak a terhekből? Nos, én azt hiszem, erre a kérdésre igennel lehet válaszolni, de elfogadom, hogy politikai értelemben rendkívül nehéz ügyről van szó.

Egy biztos, Ciprusnak segítségre van szüksége, és az EU/IMF páros kész segíteni. Feltételei vannak (és nem követelései, erről korábban itt írtam), amelyekről nyilván lehet és kell tárgyalni, hiszen a lakossági reakciókat Cipruson és a többi sérülékeny országban sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ám a bűnös mesterkedés jelei nem nagyon fedezhetők fel.

És végül még egy kérdés: jó stratégia-e az alacsony adókörnyezetet egy ország nemzetközi versenyképessége alapvető zálogának tekinteni?  Szerintem nem, és a nemzetközi tapasztalatok sem ezt támasztják ezt alá. Ezen kormányunk feje és annak jobbkeze (bocsánat a képzavarért) is elgondolkodhatna, akik többször is kinyilvánították, hogy Magyarországot Közép-Európa legalacsonyabb adózású és következésképpen legversenyképesebb gazdaságává teszik. A kormányfő épp tegnap nyilatkozta Jordániában, hogy ezt a célt immáron el is értük. Sőt, nemcsak kinyilvánították, hanem a 16 százalékos egykulcsos adót kőbe is vésették. Persze ezt is, mint a hasonlóképpen gránitszilárdságú alaptörvényt bármikor újra lehet vésetni, majd akkor, ha a miniszterelnök megvalósítja álmát, és a kulcsot 10 százalékra csökkenti.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.