Akit a határőr véletlenül meglőtt

  • 2014. augusztus 29.

Felszab

A Páneurópai Piknik után felbátorodott keletnémetek csapatostul vágtak neki a határnak. De a szervek hozzáállása pár nap alatt megváltozott. Rendszerváltó blogunkban most azokról írunk, akiknek nem sikerült.

Augusztus közepére már több mint ötvenezer keletnémet menekült volt Magyarországon, akik kempingekben, táborokban vagy az elfoglalt nyugatnémet követségen várták, hogy sorsukról döntsenek. Sokan azonban, felbuzdulva a magyar határőröknek a Páneurópai Pikniken tanúsított pillanatnyi engedékenységén, csapatostul vágtak neki a határnak. Csakhogy néhány nap alatt a szervek hozzáállása megváltozott, és – mint a BM főügyeleti osztályának augusztus 24-i jelentéséből és helyszíni képeiből kitűnik – a távozni vágyókat már a határszakasz elérése előtt, erőszakos eszközök bevetésétől sem visszariadva feltartóztatták.

false

 

Forrás: Bella Árpád/Europeana, 1989

 

false

 

Forrás: Bella Árpád/Europeana, 1989

A határőrök kemény és hatékony fellépésének serkentésére és elismerésére intette a körzeti parancsnokokat a Határőrség Politikai Csoportfőnökségének jelentése is. Valószínűleg ennek köszönhetően hiúsulhatott meg az alábbi keletnémet család határátlépési kísérlete: őket augusztus 22-én éjjel tartóztatták fel és kísérték az őrsre, ahol tolmács segítségével kihallgatták, majd a jelentés rögzítése után katonai járművön „az ország mélységébe irányították”. Szomorkás képeiket a balatonlellei kempingbe való visszatérésük másnapján készítették.

false

 

Forrás: Bella Árpád/Europeana, 1989

false

Egy nappal korábban a Vas megyei határszakaszon tragikus esemény is történt: egy magyar határőr felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után dulakodásba keveredett Kurt-Werner Schulz keletnémet állampolgárral, akit aztán véletlenül meglőtt. Schulz a határon átérve belehalt sérüléseibe. Az esetről, amelyet a Kossuth rádió már aznap elég részletesen ismertetett, 2006-ban dokumentumfilm készült Határeset címmel, amelyben a rendező Szalay Péter Schulz Magyarországra visszalátogató özvegye és az akkor szolgálatban lévő határőr segítségével próbálta meg tisztázni, mi is történt pontosan azon a homályos éjszakán. Pedig Schulzéknak csupán bő két hetet kellett volna várniuk Horn Gyula bejelentésére, amely után szabadon távozhattak volna az NSZK-ba.

false

 

Forrás: OSA Archívum

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.