Páneurópai piknik, augusztus 19., Sopronpuszta

  • 2014. augusztus 21.

Felszab

Mai posztunk egy résztvevő-szervező, Kóczán Zoltán elbeszélésén alapul.

Az eredetileg a debreceni MDF által kezdeményezett, és a soproni ellenzéki pártok által befogadott és megszervezett piknik eredeti célja egy magyar–osztrák baráti találkozó volt, egy közös sütögetés-borozgatás, és beszélgetés az európai gondolatról, népek barátságáról. („Igazából itt senki nem gondolt arra, hogy világraszóló eseményt csinálunk.”) Az osztrák sajtó cikkei nyomán azonban a világsajtó is foglalkozni kezdett a kezdeményezéssel. A balatoni kempingekben és a budapesti menekülttáborokban osztogatott német nyelvű szórólapok hatására pedig augusztus 19-én délelőtt már 2-300 keletnémet autó, lakókocsi, motor utasai várakoztak a beharangozott határnyitásra. Egy óra körül sajtótájékoztató volt a Lővér Szállóban, többek között Konrád György és a rendezvény két fővédnöke, Habsburg Ottó és Pozsgay Imre képviselőinek részvételével.

false

 

Fotó: Kóczán Zoltán/Europeana 1989

A forgatókönyv szerint délután háromkor lett volna a hivatalos határnyitás, de addigra a helyszínen hatalmas volt a felfordulás, a keletnémetek ugyanis már korábban ledöntötték a határkaput. Így azt a levert lakattal együtt újra fel kellett állítani, hogy a kamerák kereszttüzében újra megnyithassák. A soproni határőrök elegánsan középre és az egyik kapufélfához állva fogadták az Ausztriából hivatalos papírokkal érkezőket, míg a hátuk mögött keletnémetek tucatjai „osontak át” a másik irányba. A délutáni hatalmas eső gyakorlatilag véget vetett a pikniknek, de az éjfélig nyitva tartó kapun még sok százan távoztak Ausztriába, a szabadságba.

false

 

Fotó: Kóczán Zoltán/Europeana 1989

false

 

Fotó: Kóczán Zoltán/Europeana 1989

 

 

false

Fotó: Kováts Attila/Europeana 1989

false

 

Fotó: Kováts Attila/Europeana 1989

(Kóczán Zoltán és Kováts Attila teljes története hamarosan olvasható lesz a www.europeana1989.eu honlapon. Köszönet Bódai Zsuzsannának a képek válogatásában nyújtott segítségéért.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.