DVD

A katasztrófaművész

  • - kg -
  • 2018. június 24.

Film

Brit tudósok feltalálták a gépet, mely képes kimutatni, hogy melyik a világegyetem legeslegrosszabb filmje. A legrosszabbat ismerjük jól, azt egy előző gép – a mostani tudósok nagyszülei kísérletezték ki – mutatta ki: ez a 9-es terv a világűrből, amit Ed Wood rendezett, akinek angórapulcsis alakját Johnny Depp aranyozta be Tim Burton filmjében. A legeslegrosszabb filmben azonban Lugosi Béla sem játszik, bizonyára ez teszi még Ed Wood klasszikusánál is rosszabbá: a The Room című filmet egy Tommy Wiseau nevű alak írta, rendezte és a főszerepet is maga alakítja. Nézhetetlen filmre bárki képes, ez még a profiknak is sikerülhet, a legeslegrosszabb filmhez azonban több kell: nemcsak amatőrség, hanem PR is, ami össze is jött azzal, hogy James Franco filmet rendezett a legeslegrosszabb film történetéről.

Franco emberséges művész, sosem rúgna underdogba, az csak természetes, hogy a „veletek nevetek, nem rajtatok” elvét követve közelít a hollywoodi megdicsőülést szomjazó, önjelölt zsenihez. A magát, barátait és rokonait rendező Franco eljátssza Wiseau-t, akiről nem derül ki az égvilágon semmi, ám az legalább szórakoztatóan nem derül ki. Rejtély marad, kiféle-miféle ember ez a fura akcentusú, meghatározhatatlan korú marslakó, annyit viszont megtudhatunk, hogy Franco nemcsak Faulkner- és Steinbeck-adaptációkat képes készíteni, hanem ilyet is: egy elnézőnek látszó, de a nagy igyekezet ellenére mégiscsak lenéző dramédiát Hollywood közröhejre számot tartó csodabogarairól. A világ legeslegrosszabb filmje ennél többet érdemelne.

Forgalmazza a ProVideo

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.