Verzió +

A mi ’89-es nemzedékünk

Film

Hét lengyel fiatal úgy döntött, hogy talán másoknak is érdekes, hogyan keresi helyét a világban a ’89-es generáció. Kézikamerát ragadtak, és közösségi finanszírozás útján készítettek egy homevideó jellegű dokumentumfilmet Wojtek, Ela, Mikołaj, Martyna, Adam, Łukasz és Małgosia történetéről. A „beszélőfejes” interjúszituációk és a már-már mozgalmas személyes epizódok mindegyike izgalmas a maga módján, de egyik-másik olyan őszinte megnyilatkozásokat is tartalmaz, hogy a képsorokat nézve az jut eszünkbe, vajon miért érzékenyül el az a fiú a film egy pontján, vagy miért bizonytalanodik el az a lány, miközben a terveiről beszél? Így marad egy-egy kérdőjel a nagyon személyes sztorik után, de kárpótol a mindennapi jeleneteket bemutató események kreáltság nélküli megjelenítése. Huszonéves fiúk és lányok az élet nagy kérdéseire próbálnak meg választ adni, miközben a film alkotói kísérletet tesznek a szereplők, ha nem is teljes, de részletes bemutatására. Mi teszi boldoggá ezt a nemzedéket, milyen vágyaik és céljaik vannak, milyen elvárások fogalmazódnak meg bennük. Nem kell világmeg­váltó elhatározásokra gondolni, az a szép, hogy ezt a generációt is épp azok az egyszerűségében piszok nehéz – végül is kispolgári – vágyak fűtik, mint a szerelem, a karrier meg az egyéni boldogulás. Csak élni szeretnének, helyüket keresik a „mai világban” az úgynevezett felnőttkor küszöbén, miközben folyton harcolniuk kell, hol a szüleikkel, barátaikkal, szerelmükkel, hol a rendszerrel, a nagybetűs élettel, vagy csak saját magukkal. A tét nem kisebb, mint az álmaik.

Vetítik péntek délelőtt a Toldiban

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.