Denzel Washington az Orient expresszen utazik, fején kufi, kezében könyv; a jelentős színész a jelentős író, Ta-Nehisi Coates memoárját, a 2015-ös Between the World and Me-t olvasgatja. Lehetséges lenne, hogy egy könyvreklám tanúi lennénk? Végül is, miért ne? Az, hogy Denzel hamarosan összecsukja a könyvet, komótosan átsétál a büfékocsiba, és ott teázgatva eltör néhány nyakat, még nem jelenti azt, hogy el kéne vetnünk könyves ajánlóját. És ezzel még nem ért véget a kulturális kikacsintás, mert hamarosan mit látunk a szerényen élő igazságosztó kezében? 1. Szögbelövőt 2. Lefűrészelt csövű puskát 3. Az eltűnt idő nyomábant.
A Védelmező 2. készítőibe, akik megegyeznek A Védelmező 1. készítőivel, sajnos nem szorult annyi fekete humor, hogy elkészítették volna a világ első olyan akciójelenetét, amelyben az olvasott főhős egy Proust-kötettel veri agyon az ellene szövetkező gyilkosokat. Pedig az lett volna csak az igazi, ahogy repül a nehéz Proust, ki tudja hol áll meg. A Bimbózó lányok árnyékábanra pedig ki lehetett volna írni, hogy a Védelmező ajánlásával. De nem, idáig nem merészkedtek el a film készítői; Denzel, midőn nyakat törni indul, az éjjeliszekrényen hagyja Proustot, ennyit a franciákról. És míg a következő kiadós vérengzésre várunk, hősünk mint egy Télapóba oltott Teréz anya segít helyre billenteni utasai életét, például egy holokauszt-túlélő bácsiét is. Ja, igen, ha nem mondtuk volna, a Védelmező, ha épp nem öl, az Uber riválisának színeiben szállítja Boston kispénzű polgárait – Denzel nem csak Prosutot, de a Lyftet is ajánlja.
