"A végső vágás a művész joga"

Thierry Fremaux fesztiváligazgató

  • - kg -
  • 2012. február 3.

Film

Talán még sosem mutatkoztak akkora sztárok a magyar filmszemlén, mint az idei „fapadoson”, noha nem közismert filmkészítők, hanem a nemzetközi fesztiválvilág legnagyobb hatalmú urai foglaltak helyet demonstratív szándékkal a pódiumon. A narancs.hu-nak Thierry Fremaux, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója nyilatkozott a pénteki sajtótájékoztató után.


Fotó: Németh Dániel


narancs.hu: Mi késztette arra, hogy eljöjjön?

Thierry Fremaux: Béla felhívott. És elmondta, hogy ezúttal nagyon más lesz a szemle, más súlya lesz, mint az elmúlt években. Jöjjek mindenképpen, mondta, s ha egyetértek vele, álljunk ki együtt a nyilvánosság elé, s közösen hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a magyar film veszélyben van. Itt vagyok, hogy a kollégáimmal együtt elmondhassam, a magyar film fontos a számunkra. A politikusok nagy hibát követnek el, ha nem támogatják a saját nemzeti filmművészetüket. És nagy hibát követnek el akkor is, ha félnek a művészeiktől. Kell-e tartani egy filmtől, ami mást mond, mint ami az én szájízem szerint való? Nem kell. Michael Moore Arany Pálmát nyert nálunk Cannes-ban egy olyan filmmel, ami nagyon is hevesen támadta George Bush-t. És mi történt hat hónappal később? George Bush-t újraválasztották. Ennyire kell tartani egy filmtől. 

narancs.hu: A legfőbb ellenérv az új állami filmes pénzosztó szervvel szemben a szakmai egyeztetés hiánya és az a hollywoodias szemlélet, amit az új alap meghonosítani kíván. Valóban úgy látja, hogy ég a ház?

TF: John Ford – akinél nem volt nagyobb egyénisége Hollywoodnak – mondta, hogy csak úgy lehet mindenkihez, univerzálisan szólni, ha az ember a saját feje után megy, ha önmaga marad. Nem hiszem, hogy a hollywoodi szisztémának bármiféle létjogosultsága lenne mifelénk. Ami nem azt jelenti, hogy a művészet nevében el kell vetni a népszerűséget. Távolról sem. A művészet nem összeegyeztethetetlen a népszerűséggel. Tavaly például ott volt Cannes-ban The Artist A némafilmes; egy csupaszív némafilm, és a közönség imádta.

narancs.hu: Mit gondol a végső vágás jogáról: az új állami szerv bizonyos esetekben, például különösen nagy támogatások esetén, magánál tarthatja ezt.

TF: A végső vágás elidegeníthetetlen joga a művésznek, képtelenség alku tárgyává tenni. A végső vágás minden körülmények közt a filmkészítőt illeti. Ez így van Franciaországban, és így van szerte a világon. Hiába támadta Sartre de Gaulle-t, de Gaulle semmi pénzért nem hallgattatta volna el a filozófust. Filozófus, filmkészítő – e tekintetben egyre megy.

narancs.hu: A régi filmfinanszírozási szisztéma egyik fő bűneként rótták fel, hogy kevesen nézték az elkészült filmeket.

TF: Én mindig azt mondom, és Cannes is eszerint működik, hogy a kis filmek segítik a nagy filmeket. A szerzői filmek segítik a kommersz mozit. Ki akarna olyan világban élni, ahol csak Transformers-filmeket vetítenek? Én biztosan nem.

narancs.hu: A Transformerst mintha vetítették volna Cannes-ban is…

TF: A Transformerst nem, de az X-Ment, azt igen. És ugyanaznap. amikor délelőtt tíztől az X-Ment vetítettük, este héttől mondjuk egy fiatal koreai művész filmjét adtuk. Ez egy egészséges egyensúly. A tavalyi kínálatunkban szerzői filmesek éppúgy szerepeltek, mint például a Drive − Gázt!, ami óriási közönségsikert aratott. De nem lehet elvárni például Tarr Bélától, hogy közönségfilmet forgasson. Képtelen gondolat. Ha a kormányuk népszerűbb filmeket akar, hajrá, az csak jó mindenkinek, de nem szabad megfeledkezni a más habitusú és világlátású filmkészítőkről sem. Nem szabad az egyik fajta filmkészítést kijátszani a másik ellen. Magyarország az utóbbi időkben kezdte ismét észre vétetni magát a nemzetközi filmes térképen. Ahhoz, hogy ez a folyamat folytatódják, szükség van a művészfilmek támogatására.

narancs.hu: Cannes híres arról, hogy odafigyel a felfedezettjeire, és a későbbiekben is kiemelt figyelmet szentel nekik.

TF: Mi nem személyekben vagy életművekben, hanem filmekben gondolkodunk. Persze megvannak a magunk hosszú távú kapcsolatai; művészek, akikhez hűek vagyunk, s akiknek mindig számítunk a visszatérésére.

narancs.hu: Ön dönt egy személyben, hogy kit hívnak meg Cannes-ba?

TF: Igen, az én szavam a döntő. A kollégáimmal persze sokat vitatkozunk, mindenki harcol a maga igazáért, és én szeretem ezeket a parázs vitákat.

narancs.hu: Mennyire demokratikus a kiválasztás?

TF: Annyira, amennyire a filmkészítés maga. Egy forgatáson a rendezőé az utolsó szó, Cannes-ban az enyém. Ennyire demokratikus. 1500 filmből választunk ki 50-et, amiből 20 a versenyfilm.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.