Így nem lesz többé filmmúzeum Budapesten

Arttal a körút felé

  • Tanner Gábor
  • 2015. szeptember 13.

Film

Új bérlője van a valahai Mátra mozinak, ahol eddig Magyarország gyakorlatilag egyetlen filmmúzeuma, az Örökmozgó működött. Az új bérlő ígéri, hogy artkinót üzemeltet majd, de a régi filmeknek búcsút inthetünk. Kinek köszönhetjük mindezt?

Az Örökmozgó mozi bérleti szerződése 2015. július 31-én lejárt. Az eddigi bérlő a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) volt, míg a tulajdonos a Budapest Film Zrt. Az Örökmozgó most lejárt szerződését 2000-ben kötötte a(z akkori) Budapest Film és a Magyar Nemzeti Filmarchívum, vagyis nem a MaNDA. A filmarchívum ekkor 33 millió forintot költött az Örökmozgó teljes technikai (hangszigetelés, vetítő- és hangberendezések stb.), építészeti és esztétikai megújítására. Mert a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak akkor természetes és fontos volt, hogy egy európai színvonalú kinotéka működjön Budapesten. A szerződést 15 évre írták alá: a 35 milliós fejlesztés fejében a filmarchívum nem fizet bérleti díjat, csupán építmény­adót és a mozira eső közös költséget (az üzemeltetés során keletkező rezsin túl), megközelítően 132 ezer forintot havonta.

 

Törékeny termetét
a tőke megtörte

2011-ben a filmtörvény módosításával a Fidesz-kormány létrehozta a MaNDA-t, méghozzá úgy, hogy ráültette a filmarchívumra. Néhány új funkció mellett a MaNDA a filmarchívum összes feladatát, köztük az Örökmozgó működtetésének kötelezettségét is átvette, amelyet rögzítettek a MaNDA alapító okiratában. Vagyis a MaNDA vezetése pontosan tudta, hogy az Örökmozgó fenntartása előírás számára. Tudta, mikor fog lejárni a 2000-ben megkötött szerződés, miként azt is tudta, hogy a megalakulása óta eltelt négy évben mennyi bérleti díjat nem fizetett az Örökmozgóért, hiszen a maga alá gyűrt Magyar Nemzeti Filmarchívum azt előre kifizette. (A Budapest Film Zrt. számítása szerint ez havi 183 ezer forint volt.)

Most a főigazgató, Lovas Lajos kultúrmisszionáriusként panaszkodik, hogy a karvalytőke szorongatja, s még aláírásgyűjtést is kezdeményez a Facebookon az Örökmozgó megmaradásáért. Megüzeni, mennyit ér neki a mozi bérlése Budapest központjában, a körúton. Az eddig fizetetteken túl 100 ezret. A Budapest Film Zrt. vagy elfogadja az ultimátumot, vagy nem fogadja el, de nagy gond akkor sincs, Lovas széttárja a karját, ő mindent megtett, de a gonosz tőke térdre kényszerítette…

Ahogy a MaNDA elvesztette a Budapest Film Zrt. által kiírt üzemeltetési pályázatot, mindjárt közzé is tette, hogy a korábban belengetett 100 ezer forint bérleti díj ígéretét megtoldotta még 100 ezer plusz áfával. (Ez 17 ezerrel több, mint a 15 évvel ezelőtt méltányosnak tartott bérleti díj.)

A jó néhány mozit üzemeltető Budapest Film Zrt. profitérdekelt cég. A MaNDA-t (bár van bevételi kötelezettsége, aminek döntő részben a filmarchívumi tevékenységekből képes megfelelni) az állam tartja fent. Fontos láncszem a MaNDA a Fidesz gazdasági motorjában, három, milliárdos nagyságrendű, Ózdon megvalósítandó beruházás kedvezményezettje. A MaNDA hozza létre és üzemelteti majd idéntől a kultúrgyárat (benne az oktatási és térinformatikai rendszert, bármit is jelentsen az), és külön invesztícióként kicsit később a nemzeti filmtörténeti élményparkot (ami szintén bármit jelenthet). A MaNDA évi 180 millióval kap többet közpénzből bérre és működésre a mindenkori fenntartójától (ez hol
a Miniszterelnökség, hol az Em­mi), mint korábban a Magyar Nemzeti Filmarchívum. (Lásd a MaNDA éves költségvetési beszámolóit, bár a 2014-es beszámolót még nem volt idejük közzétenni.) Mindezt úgy, hogy közben a közgyűjteményi hálózatot (könyvtárak, múzeumok) módszeresen vérezteti ki a kormány. Nem túl elegáns tehát 2015-ben
a gonosz tőkére mutogatni, mert oktatási intézmények, színházak, múzeumok, alapítványok, különféle civil szervezetek ezrei élnek úgy, hogy költségeiket jelentős részben a piacról kell előterem­teniük. Jóval nagyobb részben, mint amennyire a MaNDA-nak kell. Projektekben gondolkodnak, új és még újabb működési formákban, „pénzcsinálásban”. Miért kellene az Örökmozgónak kivételnek lennie? A többmilliárdos állami beruházásokat menedzselő MaNDA nem tud részben üz­leti alapon működő filmterjesztési tervet kidolgozni egy kinotékára? Az elmúlt évek egyértelművé tették: nem.

 

A B terv

Az Örökmozgóért aggódó közvélemény megnyugszik, mert a Budapest Film Zrt. 2015. augusztus 7-i döntése értelmében a helyén továbbra is artmozit fog működtetni a győztes Vertigo Média. A MaNDA helyett. Ez örvendetes, csupán egy gond van vele: az Örökmozgó kinotéka, vagyis filmarchívumi, speciális artmozi. Az ilyen vetítőhelyek szerte a világon más logikával és programmal működnek, mint a hagyományos artmozik. A kinotéka elsődleges funkciója a filmkultúra hagyományainak őrzése; a tradícióápolás és az avantgárd útkeresés támogatása. A MaNDA vezetésének nincs víziója egy kinotéka fenntartására. Az InfoRádió riporterének segítő kérdésére, hogy miért nehéz artmozit üzemeltetni, a főigazgató így felelt: „valószínűleg sokkal inkább blockbuster movie-kat szeretnek nézni a nézők, és az a réteg, amelyik érdeklődik, nem feltétlenül tud kifizetni olyan jegyárat vagy helyárat, amit mondjuk egy multiplexben el tudnak kérni. Tehát nem tudnak 1-2 ezer forintos mozijegyeket fizetni.” A hajmeresztő, bő húszéves közhelyeken túl a szegény emberek vetítőhelyeként értelmezi a nemzeti filmkultúra-terjesztés legpotensebb embere a kinotékát.

Az Örökmozgóval kapcsolatos perpatvarban érdekes dolgot említett a Budapest Film Zrt. közleménye: ha a mozijai magyar filmeket kérnek, a MaNDA (mint jogtulajdonos) SD-minőségű DVD-ket küld vetítésre. Hogy nem adnak ki 35 mm-es kópiát, az még érthető, ha nem is elfogadható, de hogy nincs Blu-ray- vagy Full HD-másolatuk sem, az hogy lehet? És ez miért nem zavarja a magyar filmszakmát? Ahogy azt sem kérdezi meg senki, hol érhető el a Lovas által először bő egy évvel ezelőtt beígért VoD-szolgáltatás, vagyis hol nézhetünk (streamelhetünk) „egy szendvics, egy sör vagy egy kóla áráért” magyar filmeket a neten. Most, az Örökmozgó bérleti jogának elvesztése után ismét megígérte az online Mandatékát. A MaNDA a bevételeit döntő részben mozgóképes szolgáltatásokból teljesíti, mert komolyan vehető anyagi hasznot, de még csak számottevő látogatottságot, kattintásszámot, röviden kulturális értéket eredményező MaNDA-szolgáltatás nem létezik.

A legutóbb kiadott közlemény szerint az Örökmozgó elvesztése miatt az intézmény filmmegte­kintőjében ingyenesen peregnek majd heti ötször magyar filmek a nagyközönség számára. Ez a vetítő a Budakeszi út 51/E-ben van, a Széll Kálmán tértől fél órára. A Budapest Film Zrt. döntésére várva a már említett InfoRádió-interjúban Lovas azt mondta: „minden­esetre fel vagyunk készülve valamennyi lehetőségre.” Tehát ez volt a B terv.

Eközben Ózdon a folyamatos csúszásban levő oktatási és térinformatikai és kultúrgyár-beruházások mellé megnyerte a MaNDA a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark létrehozásának feladatát is – egymilliárd forintból! Ezzel simán megbirkózik, sőt, a kultúrgyár-filiálé fenntartására például saját költségvetéséből évente megközelítően 150 milliót fog majd kitermelni (legalábbis a szerződése szerint), de most egy budapesti kinotéka félmillió körüli bérleti díjának kifizetésére nincs sem üzleti, sem szakmai modellje.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.