Így nem lesz többé filmmúzeum Budapesten

Arttal a körút felé

  • Tanner Gábor
  • 2015. szeptember 13.

Film

Új bérlője van a valahai Mátra mozinak, ahol eddig Magyarország gyakorlatilag egyetlen filmmúzeuma, az Örökmozgó működött. Az új bérlő ígéri, hogy artkinót üzemeltet majd, de a régi filmeknek búcsút inthetünk. Kinek köszönhetjük mindezt?

Az Örökmozgó mozi bérleti szerződése 2015. július 31-én lejárt. Az eddigi bérlő a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) volt, míg a tulajdonos a Budapest Film Zrt. Az Örökmozgó most lejárt szerződését 2000-ben kötötte a(z akkori) Budapest Film és a Magyar Nemzeti Filmarchívum, vagyis nem a MaNDA. A filmarchívum ekkor 33 millió forintot költött az Örökmozgó teljes technikai (hangszigetelés, vetítő- és hangberendezések stb.), építészeti és esztétikai megújítására. Mert a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak akkor természetes és fontos volt, hogy egy európai színvonalú kinotéka működjön Budapesten. A szerződést 15 évre írták alá: a 35 milliós fejlesztés fejében a filmarchívum nem fizet bérleti díjat, csupán építmény­adót és a mozira eső közös költséget (az üzemeltetés során keletkező rezsin túl), megközelítően 132 ezer forintot havonta.

 

Törékeny termetét
a tőke megtörte

2011-ben a filmtörvény módosításával a Fidesz-kormány létrehozta a MaNDA-t, méghozzá úgy, hogy ráültette a filmarchívumra. Néhány új funkció mellett a MaNDA a filmarchívum összes feladatát, köztük az Örökmozgó működtetésének kötelezettségét is átvette, amelyet rögzítettek a MaNDA alapító okiratában. Vagyis a MaNDA vezetése pontosan tudta, hogy az Örökmozgó fenntartása előírás számára. Tudta, mikor fog lejárni a 2000-ben megkötött szerződés, miként azt is tudta, hogy a megalakulása óta eltelt négy évben mennyi bérleti díjat nem fizetett az Örökmozgóért, hiszen a maga alá gyűrt Magyar Nemzeti Filmarchívum azt előre kifizette. (A Budapest Film Zrt. számítása szerint ez havi 183 ezer forint volt.)

Most a főigazgató, Lovas Lajos kultúrmisszionáriusként panaszkodik, hogy a karvalytőke szorongatja, s még aláírásgyűjtést is kezdeményez a Facebookon az Örökmozgó megmaradásáért. Megüzeni, mennyit ér neki a mozi bérlése Budapest központjában, a körúton. Az eddig fizetetteken túl 100 ezret. A Budapest Film Zrt. vagy elfogadja az ultimátumot, vagy nem fogadja el, de nagy gond akkor sincs, Lovas széttárja a karját, ő mindent megtett, de a gonosz tőke térdre kényszerítette…

Ahogy a MaNDA elvesztette a Budapest Film Zrt. által kiírt üzemeltetési pályázatot, mindjárt közzé is tette, hogy a korábban belengetett 100 ezer forint bérleti díj ígéretét megtoldotta még 100 ezer plusz áfával. (Ez 17 ezerrel több, mint a 15 évvel ezelőtt méltányosnak tartott bérleti díj.)

A jó néhány mozit üzemeltető Budapest Film Zrt. profitérdekelt cég. A MaNDA-t (bár van bevételi kötelezettsége, aminek döntő részben a filmarchívumi tevékenységekből képes megfelelni) az állam tartja fent. Fontos láncszem a MaNDA a Fidesz gazdasági motorjában, három, milliárdos nagyságrendű, Ózdon megvalósítandó beruházás kedvezményezettje. A MaNDA hozza létre és üzemelteti majd idéntől a kultúrgyárat (benne az oktatási és térinformatikai rendszert, bármit is jelentsen az), és külön invesztícióként kicsit később a nemzeti filmtörténeti élményparkot (ami szintén bármit jelenthet). A MaNDA évi 180 millióval kap többet közpénzből bérre és működésre a mindenkori fenntartójától (ez hol
a Miniszterelnökség, hol az Em­mi), mint korábban a Magyar Nemzeti Filmarchívum. (Lásd a MaNDA éves költségvetési beszámolóit, bár a 2014-es beszámolót még nem volt idejük közzétenni.) Mindezt úgy, hogy közben a közgyűjteményi hálózatot (könyvtárak, múzeumok) módszeresen vérezteti ki a kormány. Nem túl elegáns tehát 2015-ben
a gonosz tőkére mutogatni, mert oktatási intézmények, színházak, múzeumok, alapítványok, különféle civil szervezetek ezrei élnek úgy, hogy költségeiket jelentős részben a piacról kell előterem­teniük. Jóval nagyobb részben, mint amennyire a MaNDA-nak kell. Projektekben gondolkodnak, új és még újabb működési formákban, „pénzcsinálásban”. Miért kellene az Örökmozgónak kivételnek lennie? A többmilliárdos állami beruházásokat menedzselő MaNDA nem tud részben üz­leti alapon működő filmterjesztési tervet kidolgozni egy kinotékára? Az elmúlt évek egyértelművé tették: nem.

 

A B terv

Az Örökmozgóért aggódó közvélemény megnyugszik, mert a Budapest Film Zrt. 2015. augusztus 7-i döntése értelmében a helyén továbbra is artmozit fog működtetni a győztes Vertigo Média. A MaNDA helyett. Ez örvendetes, csupán egy gond van vele: az Örökmozgó kinotéka, vagyis filmarchívumi, speciális artmozi. Az ilyen vetítőhelyek szerte a világon más logikával és programmal működnek, mint a hagyományos artmozik. A kinotéka elsődleges funkciója a filmkultúra hagyományainak őrzése; a tradícióápolás és az avantgárd útkeresés támogatása. A MaNDA vezetésének nincs víziója egy kinotéka fenntartására. Az InfoRádió riporterének segítő kérdésére, hogy miért nehéz artmozit üzemeltetni, a főigazgató így felelt: „valószínűleg sokkal inkább blockbuster movie-kat szeretnek nézni a nézők, és az a réteg, amelyik érdeklődik, nem feltétlenül tud kifizetni olyan jegyárat vagy helyárat, amit mondjuk egy multiplexben el tudnak kérni. Tehát nem tudnak 1-2 ezer forintos mozijegyeket fizetni.” A hajmeresztő, bő húszéves közhelyeken túl a szegény emberek vetítőhelyeként értelmezi a nemzeti filmkultúra-terjesztés legpotensebb embere a kinotékát.

Az Örökmozgóval kapcsolatos perpatvarban érdekes dolgot említett a Budapest Film Zrt. közleménye: ha a mozijai magyar filmeket kérnek, a MaNDA (mint jogtulajdonos) SD-minőségű DVD-ket küld vetítésre. Hogy nem adnak ki 35 mm-es kópiát, az még érthető, ha nem is elfogadható, de hogy nincs Blu-ray- vagy Full HD-másolatuk sem, az hogy lehet? És ez miért nem zavarja a magyar filmszakmát? Ahogy azt sem kérdezi meg senki, hol érhető el a Lovas által először bő egy évvel ezelőtt beígért VoD-szolgáltatás, vagyis hol nézhetünk (streamelhetünk) „egy szendvics, egy sör vagy egy kóla áráért” magyar filmeket a neten. Most, az Örökmozgó bérleti jogának elvesztése után ismét megígérte az online Mandatékát. A MaNDA a bevételeit döntő részben mozgóképes szolgáltatásokból teljesíti, mert komolyan vehető anyagi hasznot, de még csak számottevő látogatottságot, kattintásszámot, röviden kulturális értéket eredményező MaNDA-szolgáltatás nem létezik.

A legutóbb kiadott közlemény szerint az Örökmozgó elvesztése miatt az intézmény filmmegte­kintőjében ingyenesen peregnek majd heti ötször magyar filmek a nagyközönség számára. Ez a vetítő a Budakeszi út 51/E-ben van, a Széll Kálmán tértől fél órára. A Budapest Film Zrt. döntésére várva a már említett InfoRádió-interjúban Lovas azt mondta: „minden­esetre fel vagyunk készülve valamennyi lehetőségre.” Tehát ez volt a B terv.

Eközben Ózdon a folyamatos csúszásban levő oktatási és térinformatikai és kultúrgyár-beruházások mellé megnyerte a MaNDA a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark létrehozásának feladatát is – egymilliárd forintból! Ezzel simán megbirkózik, sőt, a kultúrgyár-filiálé fenntartására például saját költségvetéséből évente megközelítően 150 milliót fog majd kitermelni (legalábbis a szerződése szerint), de most egy budapesti kinotéka félmillió körüli bérleti díjának kifizetésére nincs sem üzleti, sem szakmai modellje.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?