Így nem lesz többé filmmúzeum Budapesten

Arttal a körút felé

  • Tanner Gábor
  • 2015. szeptember 13.

Film

Új bérlője van a valahai Mátra mozinak, ahol eddig Magyarország gyakorlatilag egyetlen filmmúzeuma, az Örökmozgó működött. Az új bérlő ígéri, hogy artkinót üzemeltet majd, de a régi filmeknek búcsút inthetünk. Kinek köszönhetjük mindezt?

Az Örökmozgó mozi bérleti szerződése 2015. július 31-én lejárt. Az eddigi bérlő a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) volt, míg a tulajdonos a Budapest Film Zrt. Az Örökmozgó most lejárt szerződését 2000-ben kötötte a(z akkori) Budapest Film és a Magyar Nemzeti Filmarchívum, vagyis nem a MaNDA. A filmarchívum ekkor 33 millió forintot költött az Örökmozgó teljes technikai (hangszigetelés, vetítő- és hangberendezések stb.), építészeti és esztétikai megújítására. Mert a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak akkor természetes és fontos volt, hogy egy európai színvonalú kinotéka működjön Budapesten. A szerződést 15 évre írták alá: a 35 milliós fejlesztés fejében a filmarchívum nem fizet bérleti díjat, csupán építmény­adót és a mozira eső közös költséget (az üzemeltetés során keletkező rezsin túl), megközelítően 132 ezer forintot havonta.

 

Törékeny termetét
a tőke megtörte

2011-ben a filmtörvény módosításával a Fidesz-kormány létrehozta a MaNDA-t, méghozzá úgy, hogy ráültette a filmarchívumra. Néhány új funkció mellett a MaNDA a filmarchívum összes feladatát, köztük az Örökmozgó működtetésének kötelezettségét is átvette, amelyet rögzítettek a MaNDA alapító okiratában. Vagyis a MaNDA vezetése pontosan tudta, hogy az Örökmozgó fenntartása előírás számára. Tudta, mikor fog lejárni a 2000-ben megkötött szerződés, miként azt is tudta, hogy a megalakulása óta eltelt négy évben mennyi bérleti díjat nem fizetett az Örökmozgóért, hiszen a maga alá gyűrt Magyar Nemzeti Filmarchívum azt előre kifizette. (A Budapest Film Zrt. számítása szerint ez havi 183 ezer forint volt.)

Most a főigazgató, Lovas Lajos kultúrmisszionáriusként panaszkodik, hogy a karvalytőke szorongatja, s még aláírásgyűjtést is kezdeményez a Facebookon az Örökmozgó megmaradásáért. Megüzeni, mennyit ér neki a mozi bérlése Budapest központjában, a körúton. Az eddig fizetetteken túl 100 ezret. A Budapest Film Zrt. vagy elfogadja az ultimátumot, vagy nem fogadja el, de nagy gond akkor sincs, Lovas széttárja a karját, ő mindent megtett, de a gonosz tőke térdre kényszerítette…

Ahogy a MaNDA elvesztette a Budapest Film Zrt. által kiírt üzemeltetési pályázatot, mindjárt közzé is tette, hogy a korábban belengetett 100 ezer forint bérleti díj ígéretét megtoldotta még 100 ezer plusz áfával. (Ez 17 ezerrel több, mint a 15 évvel ezelőtt méltányosnak tartott bérleti díj.)

A jó néhány mozit üzemeltető Budapest Film Zrt. profitérdekelt cég. A MaNDA-t (bár van bevételi kötelezettsége, aminek döntő részben a filmarchívumi tevékenységekből képes megfelelni) az állam tartja fent. Fontos láncszem a MaNDA a Fidesz gazdasági motorjában, három, milliárdos nagyságrendű, Ózdon megvalósítandó beruházás kedvezményezettje. A MaNDA hozza létre és üzemelteti majd idéntől a kultúrgyárat (benne az oktatási és térinformatikai rendszert, bármit is jelentsen az), és külön invesztícióként kicsit később a nemzeti filmtörténeti élményparkot (ami szintén bármit jelenthet). A MaNDA évi 180 millióval kap többet közpénzből bérre és működésre a mindenkori fenntartójától (ez hol
a Miniszterelnökség, hol az Em­mi), mint korábban a Magyar Nemzeti Filmarchívum. (Lásd a MaNDA éves költségvetési beszámolóit, bár a 2014-es beszámolót még nem volt idejük közzétenni.) Mindezt úgy, hogy közben a közgyűjteményi hálózatot (könyvtárak, múzeumok) módszeresen vérezteti ki a kormány. Nem túl elegáns tehát 2015-ben
a gonosz tőkére mutogatni, mert oktatási intézmények, színházak, múzeumok, alapítványok, különféle civil szervezetek ezrei élnek úgy, hogy költségeiket jelentős részben a piacról kell előterem­teniük. Jóval nagyobb részben, mint amennyire a MaNDA-nak kell. Projektekben gondolkodnak, új és még újabb működési formákban, „pénzcsinálásban”. Miért kellene az Örökmozgónak kivételnek lennie? A többmilliárdos állami beruházásokat menedzselő MaNDA nem tud részben üz­leti alapon működő filmterjesztési tervet kidolgozni egy kinotékára? Az elmúlt évek egyértelművé tették: nem.

 

A B terv

Az Örökmozgóért aggódó közvélemény megnyugszik, mert a Budapest Film Zrt. 2015. augusztus 7-i döntése értelmében a helyén továbbra is artmozit fog működtetni a győztes Vertigo Média. A MaNDA helyett. Ez örvendetes, csupán egy gond van vele: az Örökmozgó kinotéka, vagyis filmarchívumi, speciális artmozi. Az ilyen vetítőhelyek szerte a világon más logikával és programmal működnek, mint a hagyományos artmozik. A kinotéka elsődleges funkciója a filmkultúra hagyományainak őrzése; a tradícióápolás és az avantgárd útkeresés támogatása. A MaNDA vezetésének nincs víziója egy kinotéka fenntartására. Az InfoRádió riporterének segítő kérdésére, hogy miért nehéz artmozit üzemeltetni, a főigazgató így felelt: „valószínűleg sokkal inkább blockbuster movie-kat szeretnek nézni a nézők, és az a réteg, amelyik érdeklődik, nem feltétlenül tud kifizetni olyan jegyárat vagy helyárat, amit mondjuk egy multiplexben el tudnak kérni. Tehát nem tudnak 1-2 ezer forintos mozijegyeket fizetni.” A hajmeresztő, bő húszéves közhelyeken túl a szegény emberek vetítőhelyeként értelmezi a nemzeti filmkultúra-terjesztés legpotensebb embere a kinotékát.

Az Örökmozgóval kapcsolatos perpatvarban érdekes dolgot említett a Budapest Film Zrt. közleménye: ha a mozijai magyar filmeket kérnek, a MaNDA (mint jogtulajdonos) SD-minőségű DVD-ket küld vetítésre. Hogy nem adnak ki 35 mm-es kópiát, az még érthető, ha nem is elfogadható, de hogy nincs Blu-ray- vagy Full HD-másolatuk sem, az hogy lehet? És ez miért nem zavarja a magyar filmszakmát? Ahogy azt sem kérdezi meg senki, hol érhető el a Lovas által először bő egy évvel ezelőtt beígért VoD-szolgáltatás, vagyis hol nézhetünk (streamelhetünk) „egy szendvics, egy sör vagy egy kóla áráért” magyar filmeket a neten. Most, az Örökmozgó bérleti jogának elvesztése után ismét megígérte az online Mandatékát. A MaNDA a bevételeit döntő részben mozgóképes szolgáltatásokból teljesíti, mert komolyan vehető anyagi hasznot, de még csak számottevő látogatottságot, kattintásszámot, röviden kulturális értéket eredményező MaNDA-szolgáltatás nem létezik.

A legutóbb kiadott közlemény szerint az Örökmozgó elvesztése miatt az intézmény filmmegte­kintőjében ingyenesen peregnek majd heti ötször magyar filmek a nagyközönség számára. Ez a vetítő a Budakeszi út 51/E-ben van, a Széll Kálmán tértől fél órára. A Budapest Film Zrt. döntésére várva a már említett InfoRádió-interjúban Lovas azt mondta: „minden­esetre fel vagyunk készülve valamennyi lehetőségre.” Tehát ez volt a B terv.

Eközben Ózdon a folyamatos csúszásban levő oktatási és térinformatikai és kultúrgyár-beruházások mellé megnyerte a MaNDA a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark létrehozásának feladatát is – egymilliárd forintból! Ezzel simán megbirkózik, sőt, a kultúrgyár-filiálé fenntartására például saját költségvetéséből évente megközelítően 150 milliót fog majd kitermelni (legalábbis a szerződése szerint), de most egy budapesti kinotéka félmillió körüli bérleti díjának kifizetésére nincs sem üzleti, sem szakmai modellje.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.