Egy kicsit Dalí, egy kicsit Goya és egy kicsit az Avatar. Persze ezt a célközönség nem tudja, mert még csak hatévesek. De mi leesett állal nézzük, ahogy a francia alkotók olyan képi világot hoznak össze, ami az említetteket egyesíti valamiféle bájosan vegyített antik görög–egyiptomi–zsidó–fantasy mítoszvilággal. Mindezt tényleg úgy, hogy a hatévesek is csak ámulnak, mert egyszerűen oly varázslatos és kedves univerzum van eléjük rakva, melyet nem lehet nem szeretni. Egy világ, amelyet a nappal és az éjjel egyensúlya mozgat; ahol a napot és a holdat két őrző vigyázza. A frissen megválasztott nagyszájú macsó Szolár és a kissé ügyetlen, kék faunszerű Münó azonban hamar bajba kerül, amikor az ősi ellenségük ellopja a napot, hogy örök sötétségbe taszítsa a planétát. Kis hősök nagy kalandja, amelyben benne van minden a barátságról, hűségről, odaadásról, együttműködésről és a magunkra találásról, ahogy már az a mesékben lenni szokott. Mindeközben különleges lények hosszú sora vonul fel, megannyi apró finom rezzenés és részlet, kellemes humor vezet minket végig az úton, még akkor is, ha a szokásos romantikus száltól kezdve a főgonosz két bohóckodó segítőjéig minden ismert figura előkerül. Mindez azonban nagyon is kerek, átgondolt egész.
A gyerekeket biztosan rabul ejti, a felnőttek meg nemcsak hűsölhetnek a moziban. Bár tagadhatatlanul erős az Avatar hatása a rajzokon, mégis friss és gyönyörű megoldásokat kapunk, minőségi szinkronnal. Ne habozzunk tehát, a gyerekeknek is melegük van, vigyük őket moziba.
Forgalmazza a Freeman Film
