Film

Az élet ízei

  • Kovács Bálint
  • 2014. augusztus 21.

Film

Aki feltalálta a gasztrofilm műfaját, alighanem az izgalmak ellensége volt. Lasse Hallström a Csokoládé után újra fakanalat ra­gadott, tehát ő is az izgalmak ellensége.

Hacsak nem nevezzük izgalomnak a világ országainak versengését arról, hogy hol van nagyobb lelke a paradicsomnak. Mert az Indiából politikai menekültként Franciaországba települő séfcsalád fő problémáját ez jelenti. Így amint találnak egy bájos provence-i falucskát, ahol nem csak a paradicsom, de még az erdei vargánya is énekel boldogságában, rögvest műanyag abroszos indiai éttermet nyitnak, jaj, pont szemben egy Michelin-csillagos, tradicionális francia restaurant-nal. És ha ez még nem lenne elég, innentől újraélhetjük az oly sokszor látott sablon minden pillanatát a „hogyan lesz sikeresebb az én aprócska, de családias vállalkozásom, mint a te nagyipari terméked” témájában.

Ám a film mégsem tökéletesen gondolatmentes, végigível benne egy, kapaszkodjunk meg, metafora. A hagyományos és az idegen főzőiskolák ellentéte – a primer témánál általánosabban – a bevándorlással kapcsolatos életstratégiákat jelképezi mind befogadói, mind érkezési oldalon (ha nem értenénk az utalást, előkerül némi klasszikus xenofóbia is). Zavarja vagy színesíti az életet, ha addig ismeretlen dolgok jelennek meg benne? El kell-e fogadnia a bevándorlónak a helyi szokásokat, vagy továbbviheti a saját­jait? Ráadásul még a nagy tanulság is igen szimpatikus, ha nem is túl bonyolult. Pont annyira, hogy ki­emelje Az élet ízeit abból a posványból, ahová egyébként saját magát pozicionálta.

A ProVideo bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.