Az árvaház

  • Iványi Zsófia
  • 2008. november 20.

Film

Halott gyerekek lelkével riogatni nem új találmány, s nem is nagy dicsőség; a mumussá transzformált kiskorú mára a horror egyik alapkellékévé nőtte ki magát, már-már olyan klasszikus figurává, mint a másik (az áldozati) oldalon fellépő, reménybeli gyilkosa elől sokat sejtető fehérneműben menekülő tinilány. Ám ha a mérsékelten eredeti téma ellenére mégis vérszomjas kis Casperek tömegeit szeretnénk a többi szereplőre zúdítani, keresve sem találhatnánk jobb helyszínt egy évek óta üres árvaháznál (hol hősnőnk is nevelkedett egykoron, oh), itt a lehetőség és az indíték is adott a szellemfiaknak és -leányoknak, hogy szétszívassák a területükre hatoló élőket.

Halott gyerekek lelkével riogatni nem új találmány, s nem is nagy dicsõség; a mumussá transzformált kiskorú mára a horror egyik alapkellékévé nõtte ki magát, már-már olyan klasszikus figurává, mint a másik (az áldozati) oldalon fellépõ, reménybeli gyilkosa elõl sokat sejtetõ fehérnemûben menekülõ tinilány. Ám ha a mérsékelten eredeti téma ellenére mégis vérszomjas kis Casperek tömegeit szeretnénk a többi szereplõre zúdítani, keresve sem találhatnánk jobb helyszínt egy évek óta üres árvaháznál (hol hõsnõnk is nevelkedett egykoron, oh), itt a lehetõség és az indíték is adott a szellemfiaknak és -leányoknak, hogy szétszívassák a területükre hatoló élõket. Furcsa is, hogy Juan Antonio Bayona elõtt másnak nem jutott eszébe, hogy ilyen helyen próbálkozzon horrorfilmmel (a "rendes" árvaházi filmek nem érnek). A felfedezésértékû helyszín után talán meglepõ, hogy minderrõl jobbára semmi sem jutott a rendezõ eszébe. Filmjének önmagában is borzongató játékai (kiszámolós, bújócska, fogócska etc.) és a határokat nem ismerõ gyermeki fantázia vérbeli horrorrá turbósítása helyett a történet drámai oldalára - a gyermekét és sanszosan az eszét is vesztett anyára - koncentrálunk, a riogatást pedig (sajna) elintézzük néhány erõsebb hangeffekttel, meg egy, a fején zsákot viselõ kissrác rendszeres kamera elé lökdösésével. Ezért hát a ma esti mozizás helyett a fõszereplõ példáját követve mi is fogadjunk inkább örökbe néhány csintalan minizombit, akár a hörgõ-morgó zsákfejût is. Akkor legalább otthon lesz egy kis horror.

Forgalmazza a Paradigma és Budapest Film

** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.