Lengyel Filmtavasz

Démon

  • - kg -
  • 2016. május 14.

Film

Töredelmesen bevalljuk, szeretjük a dibbukot, a bűnös lelket, a világűrben kóborló gonosz szellemet, a zsidó néphit e visszatérő szereplőjét, az élő embert megszálló démont, akit csak egy felkészült cáddik űzhet ki a testből, persze csak ha jól bánik a kabbalával.

Szeretetünk aranyfedezetét nem megszállott rokonaink, hanem a horrorfilmek adják, azok a komolytalan szakmunkák, melyekben egy havasi jeti éppoly otthonosan mozog, mint egy farkasember vagy éppenséggel a megszálló szellem. Nem akarjuk elbagatellizálni, de a dibbuk mintha kiment volna a divatból, hollywoodi képviselete egy szem horrorocskát, a Démoni doboz című középszerű iparosmunkát tudja csak felmutatni, szerzői fronton pedig a Coeneket, akik az Egy komoly ember első perceiben, hófödte galíciai díszletek közt játszottak el a szellemek okozta kényelmetlen családi helyzetekkel.

Mindehhez képest kétségtelen újítást jelent a fiatalon elhunyt lengyel filmrendező, Marcin Wrona filmje: nála horrortalanítva és galíciátlanítva üti fel fejét az ártó lélek; korunk hősében, a menő, Londonból lengyelbe érkező Land Rover-tulajdonosban ver tanyát a dibbuk, felbukkanását pont a fiatalember esküvőjére időzítve. A jómódú, lengyel, vidéki esküvő olyan, ahogy egy jómódú, lengyel, vidéki esküvőt elképzelünk, ezt csavarja meg Wrona egy nem evilági szereplővel; lássuk, mitévő lesz egy letűnt világ szellemalakjával az újgazdagul mulató közönség.

Az esküvői ruhák besározódnak, a múlt nemcsak a kertben (néhány csont formájában), de a fejekben is feltör: a házasság, mármint a műfajok házassága (mulatós korrajz + dibbuk) szépen sikerült.

Vetíti a Művész mozi, április 15-én, 19.00 órakor

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.