Film

Éjjeli féreg

  • 2014. december 14.

Film

Az országúti balesetnél bámészkodó tolvajnak megtetszik a vérszagra megjelenő tévés akciócsoport magabiztos, öntudatos serénykedése, és a következő lopás bevételéből vett kamerával másnap már ő is egy haldoklót filmez. Olyan közelről, olyan arcátlanul, hogy vele együtt az összes videóst elzavarják a környékről.

Ám a tévés szerkesztőnő nemcsak megveszi kis snittjét, de bátorítja is a további „munkára”. Az újdonsült keselyű azzal vívja ki az egyre több fizetséget, az egyre növekvő respektust, hogy semmiféle morális aggálya nincs: átlép minden fizikai és civilizációs korlátot, nem érdekli semmilyen humánus megfontolás. Előbb csak egy halottat huzigál ide-oda a hatásosabb kompozíció kedvéért még a rendőrség megérkezése előtt, aztán maga szervez filmezendő „eseményt” (kiiktatva egyúttal szakmai riválisát). Ám ez a szédületes kar­rier nem ívelhetne fel a kereslet nélkül, amelyet mentora, a pálya szé­léről a fősodorba éppen pártfogoltja hátán visszakapaszkodni kívánó szerkesztőnő részben kiszolgál, részben támaszt – és persze manipulál.

A thriller feszültségével telített, visszataszító karriertörténetben nyilván a korszellem tükröződik. A főhős ugyanis archetipikus figura. Az intelligens genya, a tájékozott, információkat gyorsan és hatékonyan kezelő, tehetséges szemétláda. Pontosan azt nyújtja, amit az emberek kapni akarnak, magát hamar nélkülözhetetlenné teszi, átlépi a korlátokat, amiktől alkalmazói tartanak (hiszen valójában ez az, amit leginkább várnak tőle), és észrevétlenül átveszi az irányítást. Ki nem találkozott még vele?

A Big Bang Media bemutatója ­ ­

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.