Érzelgős mészárosok

Gary McKendry: Válogatott gyilkosok

  • - ts -
  • 2011. november 30.

Film


 

Megvan a plakát? Aki látta, látta a filmet is. Három férfi áll rajta roppant szigorú tekintettel, jobbra Clive Owen, éppen csőre húzza a stukkert, középen Robert De Niro, markol az is erősen valami géppityut, szinte érezni, ahogy ráizzad a tenyere, balra a főalaknak fegyverre sincs szüksége, hogy levágjuk, kiféle-miféle, Jason Statham Ray Banjén át csak elnéz a végtelenbe - ha paródiának szánták volna, akkor sem lehetne gyilkosabb és pontosabb. Ennyit érne a sztárság? A tuti kamu hóttbiztos ígéretét? Vagy csupán arról van szó, hogy ők - így hárman - már többek kicsit a soknál? Mindhárman megmutattak már mindent - többször is -, ami ebben a szakágban általában megkövetelt.

A sztori is éppen ilyen (snassz), az öreg bérgyilkos (De Niro mint Hunter) a számos közös munka egyikén megmenti az épp fénykorát élő védence (Statham mint Spike) bőrét valahol, az üszkös, poros Mexikóban. A dolgot végül sebesüléssel megúszó majsztró erre besokall, micsoda egy trágya meló ez, van pofájuk lőni is az emberre, én ezt nem csinálom tovább: és visszavonul a távoli Ausztráliába, ahol meseszép gyerekkorát élte. A régi szomszédok közül már csak egy szexbomba van életben, éppen facér. Épp a lényegre térnének, amikor híre jön, hogy De Nirót fogva tartja a száműzött sejk (és a fia), mert felbérelték egy melóra, kinyírni három angol katonát, akik anno kiiktatták a sejk többi fiát (Rudolph Valentino állapotáról egyelőre nem érkezett jelentés).

Spike felkerekedik hát, hogy a Közel-Kelet valamelyik ótvaros porfészkéből kiszabadítsa atyai jó barátját, majd Párizs érintésével helyre tegye végérvényesen a dolgokat (esküszöm, abban a szobában húzza meg magát, ahol Bourne is egy másik filmben - hiába, a Jasonok szeretik a szép kilátást). Én ennyire hülye bérgyilkosokat még nem láttam (az Erőszakikban sem), vagy kell, vagy se, életben hagyják ellenfeleiket, hogy vegyem így őket komolyan? Nincs is tovább: ennyit érnek (ezek) a sztárok. Dominic Purcell a Szökésből viszont tök jól hozza a nyolcvanas évek tipikus tahóját. Mert azt még nem is mondtam, hogy retró is ez a szerencsétlen mozi.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."