Film

Mutatunk egy igazi filmtörténeti érdekességet: a saját korában előremutatónak számító néma trükkfilmet George Albert Smith rendezte, és természetesen a Mikulás is felbukkan benne. 

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

„Merre van a csodák mezeje?” – kérdi üvölt­ve egy Paparazzo névre hallgató fotóriporter Federico Fellini Az édes élet című, 1960-ban bemutatott filmjében (innen a paparazzo szó eredete). Így kezdődik minden idők talán legismertebb és legtöbbre tartott olasz filmalkotásának híres csodajelenete. Történhetnek-e még csodák egy korrupt, a hagyományos erkölcsi és kulturális értékeket semmibe vevő, a hiénamédia által vezérelt, elbutult világban? – teszik fel a máig érvényes kérdést az elemzők.

A Coen-testvérek 2018 óta külön utakon járnak (bár az a hír járja, hogy hamarosan ismét együtt rendeznek majd): Joel 2021-ben a Macbeth tragédiájával egészítette ki életművét, míg Ethan egy váratlan fordulattal a leszbikus ex­ploitation paródiák vizeire evezett.

Az Utolsó befutókról nem a tömeges rajongótábor és a trendiség jut először az eszünkbe (ahogy parkolópályára állított piti kémjei sem kimondottan cool figurák).

Alaszka szép hely, és általában mocsok hideg.

Minden eddiginél nemzetközibb összecsapás várható a Golden Globe-díjakért, és már most látszik, melyik három film lehet az idén a favorit a díjátadóknál. 

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

A Denis Johnson 2011-es kisregényéből adaptált filmben Clint Bentley rendező egy látszólag jelentéktelen életnek állít emléket.