Ethan Coen és Tricia Cooke leszbikus B-filmjei

A történelmen kívül

Film

A Coen-testvérek 2018 óta külön utakon járnak (bár az a hír járja, hogy hamarosan ismét együtt rendeznek majd): Joel 2021-ben a Macbeth tragédiájával egészítette ki életművét, míg Ethan egy váratlan fordulattal a leszbikus ex­ploitation paródiák vizeire evezett.

Bizarr zsánerprojektjében bűntársa a felesége (és a testvérek filmjeinek vágója), Tricia Cooke, aki leszbikusként saját maga nyilvánvaló gyönyörűségére is rendezi ezeket a szertelen, butuska darabokat. Közös munkáikban a fivérek ötvözték az erőszakot és a humort, pitiáner és prózai figuráik pedig mintha valami könyörtelen, de nem teljesen humor nélkül való kozmikus erő játékszerei lettek volna. Úgy látszik, különválva Joelnél maradtak a komolyság és a vizuális gyönyör kártyái (a chiaroscuróban megfestett Macbeth nélkülöz minden könnyedséget és esetlegességet), míg Ethan kiélheti a pajkos humor és a szinte már szadisztikusan játékos erőszak iránti vonzódását. A korábbi filmjeikre jellemző stílusgyakorlatot sem adja fel; a Szökevény csajok (2023) exploitationnel keresztezett road movie, míg a Szivi ne! (2025) noir-komédia. A két film közös pontja a leszbikus szívtiprót alakító Margaret Qualley és a forgatókönyvből szinte teljességgel hiányzó értelem.

Ami ebben az esetben nem egyértelműen rosszalló állítás. A két film színes figurái rendkívüli helyzetekbe (erőszakos és/vagy szexuá­lis), összeesküvésekbe, balesetekbe és viszályokba keverednek mindenféle tét és mélyebb jelentés nélkül; az ifjabb Coen (és Cooke) rutinjának köszönhetően a nézők pedig csak önfeledten sodródnak az eseményekkel. A Szökevény csajokban két philadel­phiai leszbikus barát indul útnak Florida felé, hogy meglátogassák egyikük nagynénjét. Jamie (Qualley) csibészes mosolyú nőcsábász – akit a film elején éppen kirúg aktuális rendőr barátnője – míg Marian (Geraldine Viswanathan) neurotikus és gátlásos jókislány, aki leginkább Henry James regényeinek társaságában érzi jól magát. Jamie az utat szegélyező leszbikus bárok és Marian szunnyadó libidójának ébresztgetése közepette hamar szem elől téveszti a rokonlátogatás eredeti célját. Kettejük ellentétes jelleme és a szexi pikareszk önmagában is szórakoztató másfél órát kínálna, de mindennek tetejébe a lányok egy adminisztratív hiba folytán egy gengszter (Colman Domingo) titokzatos szajréjával indulnak útnak egy bérelt kocsiban. A rejtélyes táska (kivételesen értékes és jelentőségteljes) dildókat rejt – a többi közt egy befolyásos konzervatív politikus (Matt Damon) férfiasságáról mintázott darabot – a múzsa pedig mindenáron visszaszerezné az inkriminált kisplasztikát, mielőtt az romba döntené a karrierjét. A célszerszám persze nem marad kihasználatlanul, az illusztris farkak körül bonyolódó összeesküvés pedig egyre mélyül, de az édesen tét nélküli film valódi tétje mégis az, hogy Jamie és Marian mikor lesznek végre egymáséi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.

A hatalom tébolyult akarása

Az Orbánhoz hasonló önjelölt nemzetmentők a történelemben kivétel nélkül azzal etették (etetik) a népet, hogy adjatok nekem öt-tíz-húsz stb. évet (Orbán most épp harmincnál tart), és nem fogtok ráismerni a hazátokra. Ezek a vezérek kivétel nélkül társadalmi, gazdasági csőd- vagy romhalmazt hagytak, hagynak maguk után.