film - Kilencedik mennyország

  • - köves -
  • 2009. február 19.

Film

A mérleg egyik serpenyőjében az egymás mellett lehúzott harminc év minden megszokása és egymásrautaltsága, a másikban a friss vonzalom, mely a hatvan felett járó Inge és a hetven felett is igen stramm Karl között egy egyszerű nadrágigazítási tranzakció során, ők se tudják másként magyarázni; lett, alakult. Hasonlóképpen lett, alakult a film híre is: időskori szex lesz benne, hűha, persze semmi öncélúság, hisz azt nem veszi be az art-house, de a szájhagyomány azért hamar felkapja az ilyet.

Na gyere, tabu, ledöntelek! - mondta volt nem olyan rég Michael Winterbottom, amikor a 9 dalban közel helyezte a kamerát egy fiatal pár ágyához és ágyékához, és ezzel sokat tett azért, hogy a továbbiakban is a feltûnési viszketegség gyanúja érjen minden ilyen irányú közeledést. Winterbottom trendi hõstettével szemben a Kilencedik mennyország nem pályázik semmi ilyesmire; na jó, talán egy kevés elismerésre azért igen, mert a csata már a melltartócsat kioldásakor meg van nyerve, szenvedély és izgalom dolgában sokkal többet akkor sem tud mutatni a kamera, amikor az arcokról a testekre közelít. A nagy szenvedélyek e kis filmjében épp a dolgok kicsisége a megnyerõ; a szerelem nem csinál hõst a német kisnyugdíjasból, de nem is bagatellizálja el senki az érzések jelentõségét. A Kilencedik mennyország elég szimpatikus üzenete szerint, ha van is tabu, az nem a szex, hanem a szerelem. Noha a befejezést mintha az alkotói kényszer szülte volna, az idáig vezetõ úttal jó lelkiismerettel lehet elszámolni.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.