Film

Hivatás

Małgorzata Szumowska: Az Ő nevében

  • 2015. július 25.

Film

Amióta a kilencvenes években sorra pattantak ki a katolikus papság fiatalkorúakkal szembeni bűnei, egyre több embert foglalkoztat a cölibátus kérdése.

Szumowska korábbi filmjeihez hasonlóan ezúttal is a szexualitás felől közelít, ám az eddigi munkáival szemben ez a film visszafogott és fegyelmezett. Sűrű, nehéz atmoszférájában ott kísért Kieślowski szelleme, morális igényessége.

Nem úgy teszi fel a kérdést, hogy vajon összeegyeztethető-e a papi hivatás és a megélt testi szerelem (nem egyeztethető össze, a papi nőtlenség jelenleg nem képezi felülvizsgálat tárgyát), hanem azt feszegeti, hogy összeegyeztethető-e az elfojtás és a tisztesség. Hogy meddig kell képmutatónak lenni, a „nagyobb jóra”, a közösség „egységére” hivatkozva. Kell-e egyáltalán?

Adam atya egy vidéki nevelőintézet nyitott és laza, ugyanakkor mélyen elkötelezett és karizmatikus vezetője. Lelkészi szolgálata mellett szeretettel és megértéssel viseli gondját a tucatnyi, mentális és viselkedési problémája miatt munkaterápiára fogott fiatalembernek. Akik vadak és szeretetéhesek, kegyetlenek és sérülékenyek – valahol a fiatalkorúak börtöne, a javítóintézet és a felnőttélet határán. Kialakulatlan morális érzékkel és ébredő szexualitással. Adam atya jó pedagógus és jó pap, ám emberből van: teste késztetéseivel csak küzdeni tud, megküzdeni nem. Az intézet környékén nehéz fizikai munkát végző fiatalember iránt ébredő vonzalma pedig kölcsönös. És igen érzékenyen, távolságtartóan és – a finálé szenvedélyes együttlétének direkt, bár nem explicit bemutatásáig – diszkréten ábrázolt. Ez a kapcsolódás a teljesség felé törekszik, amelynek része a szexuális kapcsolat is, de centrumában ugyanaz a felismerés, az egység, a teljesség mindig adott voltának felismerése áll, mint ami a hívő embert megtartja a kétségek, szorongások, tévelygések kínjai közt is.

Vajon az egyház a maga földhözragadt pragmatizmusában és taktikus döntéseiben szintén a teljesség felé törekszik-e? – teszi fel a kérdést, provokatívan, ám az istenkereső ember indulatával a feszült hangulatú, nyomasztó közegben játszódó film. Ha az egyháznak az élet valóságos kérdéseire adott válaszai csak a bűntudat felkeltésére alkalmasak (az egyik intézeti fiú, nem tudván feldolgozni saját szexuális irányultságát, öngyilkos lesz), ha ez az egyház a felmerülő vádakkal (munkatársa a püspökségen besúgja a papot) csak a praktikus megfontolások szintjén hajlandó foglalkozni (újabb áthelyezés), akkor kitől, mitől remélhet segítséget a hitét és belső, elemi késztetéseit egyaránt meg­élni kívánó ember? Vajon mikor lehet ezekről a kérdésekről egyáltalán beszélni?

Forgalmazza a Cirko Film – Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.