"Hogy történjen már valami...!"

  • Bárdos Deák Ágnes
  • 2002. április 4.

Film

Magyar Narancs: Hisztek a műalkotás társadalmi hatásában, mozgósító erejében?

Magyar Narancs: Hisztek a műalkotás társadalmi hatásában, mozgósító erejében?

Supergroup

"HA Jót akarsz, elmész szavazni!" - ez a Supergroup egyik üzenete. A legek csoportja a Vakuum Tv stábjának kemény magjából (Csernátony Dóra, Kistamás László, Till Attila) és két aktivistából (Ciranovszki János és László Flóra) álló kicsi, de erős formáció. Április 1-jén és 2-án a Soros Alapítvány segítségével látványos adalékkal járultak hozzá Budapest történetéhez: hajóvá alakították az Erzsébet hidat. Internetes címük: www.supergroup.hu. A felkészülés időszakában beszélgettünk.

Supergroup: Pláne Budapesten! Ahol az a fura, hogy nem történik semmi. Lehet szépítgetni persze - van abban valami kisszerű, ha siránkozik az ember, hogy milyen rossz itthon, ha azon nyafog, milyen városban él -, de azért azt mégiscsak el kell ismerni, hogy olyan túl sok minden nem történik Budapesten.

MN: Ahol csak az ötletekig jutnak el az emberek?

SPG: A magyaroknak furcsa agyuk van, csak mindig valahol máshol korbácsolódik ki belőlük az a valami. Már a tavalyi nyár végén fölmerült egy gigantikus terv víziója, aminek Janesch Péter építész találta meg a végleges formáját, és a Soros-pályázatnál rájöttünk, hogy pont idevág. Amit Werner Herzog Fitzcarraldójában megcsinált - egy hajót átvontatott a hegyen -, azt nem tudtuk volna megvalósítani, mert abba (be)leszakad az Erzsébet híd. Ám egyszer csak Janesch Péter húzott egy vonalat a pillérek között, besatírozta: és ott volt egy csónak. Akkor rájöttünk, hogy nem hajót kell áthúzni, hanem installáció formájában kell a tervet megvalósítani. A (kikorbácsoló) erő a csapatban van. Ha valaki kimerült, elfáradt, a másik négy továbblökte. Kitalálni nem volt nehéz. De véghezvinni! Az volt a fantasztikus dolog.

MN: Főként, hogy nálunk nincs különösebb gyakorlata annak, hogyan lehet végigcsinálni efféle elképzeléseket.

SPG: Hihetetlenül nehéz megszerezni egy ilyen projekthez a jogosítványokat, mert a városatyák, akik szintén ebben a légszomjas kultúrában nőttek fel, nem szívesen adnak engedélyeket. Félnek, mert nem látják át a dolog jelentőségét. Hogy minden korban vannak jó művészek, mindig is voltak - az egy dolog. De a kultúra ennél átfogóbb jellegű. A kultúrába beletartozik, hogy hány kiülő van, hány kávéház, hány embert érdekel, hogy valaki felemeli a szavát... Ma olyan közegben élünk, ami nem inspirál arra, hogy csináljunk dolgokat köztereken, olyanokat, amik a közbeszédbe bekerülnek. Ma nagyon hamar elveszik a kedvedet attól, hogy kreatív légy. Normális kultúrájú országban ez úgy működik, hogy: nocsak, pirosra festitek a Gellért-hegyet? Nagyon jó, úgyis jön az amerikai elnök! El is faxoljuk neki, hogy nemcsak a Duna lesz kék, hanem még ezt is megnézheti. Mivel nincs hagyománya annak, hogyan kell ezeket a dolgokat végigvinni, gyakorlata sincs. Nem tudnak szakszerűek lenni az ügyintézők, holott szakemberek! Mikor először mentünk az engedélyekért, a technikai bonyolítás miatt, senki sem merte elképzelni, hogyan lehet egy 5000 négyzetméteres monstrumot felvinni a hídra! Mindenki megijedt, a városházán az első ember, akivel találkoztunk, azt mondta, hogy erre tuti, nem adnak engedélyt. Nem az a mentalitás, hogy csináljuk meg, mert ilyen még nem volt! De mi azt mondtuk, nem baj, megpróbáljuk, és aztán egyik dolog hozta a másikat. Az egyik engedély után kiderült, hogy még kell három, egyik pillanatban azt mondták, hogy lehetetlen, a másik fázisban azt mondták, hogy még ha lehetséges is engedélyezni, az is tizenhat hétbe tellene, nekünk meg egy hónapunk volt. Végül az összes engedély meg lett két-három hét alatt. Akik adták, maguk sem értették, hogy mi történik. Holott csak mentalitásbeli változásra volt szükség. A végén már drukkoltak nekünk, hogy az egészet ki tudjuk számolni, hogy megtaláljuk azt az anyagot, amire megadhatják az engedélyt.

MN: A város lakóinak sincs gyakorlatuk abban, hogy kreatívak legyenek.

SPG: A hatalmon levő politika archiválásra készül. A múlt eredményeit rendszerezgetik, retrospektívak. Magyarországon abszolút kimerül a hivatalosan elismert kulturális tevékenység a hagyományőrzésben. Mindegy, hogy diktatúra van vagy demokrácia, egy biztos, a magyar kultúra nem akar állást foglalni. Mindenki kap egy kicsi pénzt, ami semmire nem elég, és kész. Ezzel le van tudva. Amúgy pedig ápoljuk a hagyományt. De, hogy mi lesz az új hagyomány, azt a problémát toljuk magunk előtt, és mindig visszatérünk oda, hogy... Ady Endre! Akárki van hatalmon, kulturálatlanság van. Tízmillió ember tahósága nem verhető le egy párton.

MN: Mi az üzenet? Ti hogyan fogalmaznátok meg?

SPG: A hajó-híd oldalára írt szöveg: "Egy hajóban evezünk." Volt egy előző ötlet, ami így hangzott: "HA J"t akarsz, szavazz!" De ezek csak az aktuális politikai helyzetből fakadó értelmezések. A legmélyén az egésznek mint gesztusnak az a jelentése, hogy történjen már valami! A leggagyibb Benetton-hirdetéseket látni városszerte, miközben a világ tele van kreatívabbnál kreatívabb dolgokkal. Élet, mozgás, figyelemfelhívás, pozitív botránykeltés: ez mind lehet! Mi ilyennel szeretnénk foglalkozni a jövőben, és a harmadlagos üzenet ez: felhívni magunkra a figyelmet, hogy képesek vagyunk a nagy dolgok kivitelezésére, legyen az a Föld napja vagy egy augusztus 20-i terv. Itt az ideje, hogy valóra váltsuk az elképzeléseinket!

MN: A spontaneitás mint energiaforrás felélesztése, ez volt a Soros-pályázat hozadéka?

SPG: A Soros-pályázat célja az volt, hogy minél több ember elmenjen szavazni, éljünk a jogainkkal, és azok nyertek a pályázók közül, akik a leghatékonyabban közvetítik ezt az üzenetet. Az ARC "Mi megyünk szavazni! És Ön?" sorozata is ezek közé tartozik. Legtöbben reklámkampányban, óriásplakátban gondolkoztak. A Supergroup specialitása, ami a sikerhez kellett, a különféle kommunikációs módszerek össze-találkoztatása, reklám, média, film, televízió, pr.

MN: A Duna az egyik legnagyobb szélcsatorna. Mekkora légmozgás jelentene komoly problémát a kivitelezésnél?

SPG: 8 m/s-nél fel kell vonni a középső vitorlákat, 12 m/s fölött már bontani kellene... A siklóernyősök időjárás-jelentései a legkifinomultabbak. Külön szakembert igényelt a meteorológiai aspektus is, mi történik egy híddal, ha fel van vitorlázva. Mindennel ez volt, az anyaggal, a fénnyel, hány nap alatt lehet fölrakni és leszedni. 30-31-én szereli fel 22 ipari alpinista a több kilométer kötelet, drótkötelet és a vitorlákat, aminek az anyaga egy építkezési háló, Németországból. Elsején és másodikán éjjel-nappal ügyeletet tartunk a fedélzeten.

MN: Elégedettek vagytok azzal, amit létrehoztatok?

SPG: A Supergroupnak még legalább tíz nagy projektet meg kell valósítania, mert egy nagy filmet mindenki le tud forgatni, egy nagy tervet mindenki meg tud csinálni. Szóval, ami kis lépés a Supergroupnak, nagy lépés Magyarországnak.

Bárdos Deák Ágnes

Figyelmébe ajánljuk