Tényleg, hogyan? Már megint egy film, ami csak ígérget, de egy jottányit sem visz közelebb a megoldáshoz, sehol egy amerikai típusú használati utasítás, hogy miként kell a talapzatáról lecsavarozni egy nagyobbfajta épületet, nyilván ez az oka, hogy annyi skyscraper áll még New Yorkban (s oly kevés Budapesten). Fénykorában, mely nem tegnap volt, Eddie Murphy simán lyukat beszélt bármilyen masszív épületbe, ennyi év elteltével azonban egy liftaknában sem tud vicces lenni, és egy kisebb nappalit is csak nehézkesen, sűrű szemforgatások közepette beszél tele. Áll még a nappaliban rajta kívül több hajdan vicces figura: Ben Stiller és Matthew Broderick botcsinálta rablovicsot játszik: 20 millió dollárt készülnek meglovasítani a nemes bosszú jegyében. Valami izgalomfélét várnánk az arcokon, de csak unalom tükröződik a jóemberek ábrázatán - az átszellemülésnek tán az lehet a gátja, hogy 20 milla csak bemondásra nagy pénz, de Stiller bármikor elkér ennyit egy vicces-rablós hakniért. Ha zsebekben nem is, a produkció múltjában szívesen vájkálunk: Murphy először akkor került a projekt közelébe, amikor az még úgy nézett ki, mint egy csupa fekete komikussal előadott heist-movie, de azóta beleírtak egy Bernie Madoff karikatúrát (Alan Alda), és megkértek egy érzékeny művészt (Noah Baumbach személyében), hogy pofozza kicsit ki a párbeszédeket. A produkció belső mozgásai ezerszer izgalmasabbnak tűnnek, mint a legkisebb helyváltoztatás a vásznon, pedig feltűnik Steve McQueen Ferrarija is, 52 emelet magasságban.
Forgalmazza a UIP-Duna Film
