„Imádom az öregeket” – Sós Ágnes rendező

Film

Szépkorú erdélyi nénik és bácsik őszinte meséi a szexről: Sós Ágnes Szerelempatak című dokumentumfilmje mindenkit levesz a lábáról. Az HBO Valentin-napon vetítette a filmet, amely már az Urániában is látható.

magyarnarancs.hu: Elsődlegesen mi motivált abban, hogy nyolcvan-kilencven éves időseket a legintimebb szexuális, illetve szerelmi élményeikről kérdezz?

false

 

Fotó: Németh Dániel

Sós Ágnes: Magam sem hittem, hogy lehet, csak szerettem volna egy olyan dokumentumfilmet készíteni, ami még játékfilmeknél is ritka, hogy a nézők arcáról nem tűnik el a mosoly a nézése közben. Közben kipattant a fejemből az idős emberek és a testi-lelki szerelem témája. Ehhez az is hozzájárult, hogy nagyon sokat forgok faluhelyen. Szívesen elücsörgök az öregeknél, mert bölcsesség, nyugalom árad belőlük. Érzik rajtam, hogy nyitott vagyok és kíváncsi. Nyíltan beszélnek a legkomolyabb tabutémákról, pikáns dolgokról is, ami a keresztény Európában még férj és feleség között sem jön szóba. A mai napig nem tudunk nyíltan, felszabadultan beszélni a testi-lelki szerelemről.

magyarnarancs.hu: Hogyan találtál az erdélyi faluban élő szereplőkre?

SÁ: Részben a barátaim révén, részben pedig a film konzultánsa, dr. Balázs Lajos, a csíkszeredai Sapientia Egyetem néprajzprofesszora segített a szereplőkeresésben. A professzor úr írt egy vaskos könyvet a szerelmi szokásokról fiatalkortól öregkorig, amit végigrágtam. Magyarországon kezdtem forgatni, de úgy éreztem, hogy az idősek szóhasználata, hétköznapjai túl modernek ahhoz, amit a lelkemben és a fejemben elképzeltem: egy kicsit álomszerű, mégsem idealizált dokumentummesét, amelyik megőrzi az archaikus falusi társadalom utolsó morzsáját.

magyarnarancs.hu: Milyen mértékben irányítottad a szereplőidet?

SÁ: A Szerelempatak kőkeményen dokumentumfilm, minden eleme igaz, a jelenetekben minden valós, de elvittük a mesemondás irányába. Ez az első filmem, amiben némi fikció is van. Régebben sokkal spontánabbul forgattam, ezúttal folyamatosan gondolkodtam azon, hogy milyen mozaikok kellenek a konkrét történethez. És ezt mindig előre megbeszéltem a szereplőkkel, és kivártuk, amíg mondjuk lesz egy esküvő a faluban, vagy az asszonyok tésztát dagasztanak.

magyarnarancs.hu: Készítettél már jó néhány filmet sportemberekről, művészekről, tőkésekről, börtönviseltekről, és a saját nagymamád testi-lelki leépüléséről is: ez volt a Teri nagyi. Az euforikus életörömet sugárzó Szerelempatak tökéletes ellenpólusa.

SÁ: Imádom az öregeket, legalább nyolc filmet készítettem idős emberekről. Zalán Vince úgy mutatott be a Budapesti Kommunikációs Főiskola diákjainak, mint az a rendező, aki a legtöbb és a legszebb filmet készíti öregekről. A Teri nagyi az emberhez nem méltó végjáték egy olyan asszonynál, aki a halál előszobájában, az elborult pillanatai közötti tiszta állapotában olyan bölcsességeket mond, mintha egy filozófus álmát látnád, hallanád. Az én filmjeimnek az a lényege, hogy az életnek egy nagyon pici részletében olyan mélyre mennek, amilyen mélyre csak lehet.

magyarnarancs.hu: Mi az a módszer, amivel feltárulkozásra bírod az embereket?

SÁ: Ott kezdődik az egész, hogy kinyitják az ajtót, rád néznek, és megszületik a pillanat. Megteremtődik valami, ami misztikus. Nyilván én is felfokozott állapotban vagyok, tudom, hogy van vesztenivalóm. Felmegy az adrenalin, nagyon koncentrálok, de mindez nem látszik rajtam, mert mosolygok, vidám vagyok. Közben meg a forgatások alatt és után görcsbe szorul a gyomrom, valósággal lebetegszem. Gyakran akár hónapok, évek múlva is gondolkodom azon, hogy nem tökéletes a riport, a jelenet, amit felvettem, de képtelen vagyok még egyszer nekifutni.

magyarnarancs.hu: A filmkészítés során ismeretlenek sorsába nyúlsz. Mennyire vagy képes megőrizni az objektivitást?

SÁ: Éppúgy felmerül az intimitás kérdése, hogy olyan közel kerülsz emberekhez, ami sokszor zavaró. Állandóan azt érzed, hogy nem léphetsz át egy etikai határt. Nem használhatod ki őket, élhetsz a sorsukkal, de nem élhetsz vissza vele. Nevethetsz velük, de nem nevetheted ki őket. Mindig megmutatom az elkészült filmet minden szereplőnek. Egyetlenegyszer fordult elő üzletemberekről filmet készítve, hogy egyvalaki nem járult hozzá még változtatásokkal sem a televíziós vetítéshez. A szereplők szempontjából nem biztos, hogy a kedvenc filmjük, ha az életüket, a lelküket az arcukba nyomják. Ha jól sikerült a film, esetleg értik a tanulságát. Jó esetben meg is köszönik.

magyarnarancs.hu: Az HBO és a Nemzeti Filmalap hosszú távú együttműködést szeretne egész estés dokumentumfilmek vetítésében – a te filmed az első kísérlet.

SÁ: Az HBO Magyarország és az általam létrehozott projektcég koprodukciója révén, amiben a Nemzeti Filmalap a támogató, megteremthető az anyagi alapja annak, hogy igényes dokumentumfilmek készüljenek. A világban ötvenmillió forint alatt nem készülnek dokumentumfilmek. Idehaza az utóbbi években három-négy-öt millió forintból gyártottak dokumentumfilmeket. Ezt a filmet másfél évig egyedül forgattam, a saját magam által megvásárolt mikrofonnal, kamerákkal. Gyakorlatilag a zsebemből dolgoztam. Hosszú időt vesz igénybe, amíg beadod a pályázatot, elbírálják, aláírják, utalják a pénzt. Eleve nálam legalább egy év, amíg kiállok egy témával. Az előkészítési pénzek rendszere működik világviszonylatban, elvileg ez egy létező dolog a Nemzeti Filmalapnál is. Az elmúlt húsz évben mindent magamnak kellett csinálni, ezért voltam a saját producerem, és dolgoztam egyszemélyes stábbal. Ráadásul ez a műfaj nagyon intim, nem biztos, hogy az emberek megnyílnak, ha egy-két kolléga is van velem

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.