Daniel Day-Lewis játszotta volna Jézust

Film

A Robotzsaru lenne Jézus? Paul Verhoeven szerint Jézus a részletekben, a Robotzsaru részleteiben lakozik. Most, hogy mozikban a remake, ideje feleleveníteni az Elemi ösztön és a Showgirls rendezőjének Jézus-magyarázatait. Vigyázat, interjúnkban Jézus és Ryan Gosling egy mondaton belül szerepel!

Magyar Narancs: 1986-ban azért kezdte látogatni a történeti Jézust kutató amerikai Jesus Seminar üléseit, mert épp egy Jézusról szóló filmet tervezett. Hogyan fogadták a teológusok sorába tévedt filmrendezőt?

false

Paul Verhoeven: Elfogadtak, mert kíváncsiak voltak, hogyan viszonyul egy narratívák létrehozásában jártas személy egy olyan, számos helyen ugyancsak fiktív narratívákból építkező műhöz, mint az Újszövetség. Persze ettől még én voltam a kakukktojás, de 5-6 év elteltével kezdtek a sajátjuknak tekinteni, még ha gyakran nem is értettek egyet azzal, amit az Újszövetségből leszűrtem.


MN: Miért, mit szűrt le?

false

PV: 15 év munkáját követően a szeminárium, mely azt tűzte ki célul, hogy megtalálja a történeti Jézust, arra a következtetésre jutott, hogy Jézus pontosan az a személy volt, amilyennek az induláskor elképzelték: nem volt apokaliptikus, nem várta a világvégét, ahogy isteni közbeavatkozásra sem számított. A szeminárium szerint ennek épp az ellenkezője helytálló. Szerintük Jézus cinikus bölcs volt, abban az értelemben, mint például Diogenész, és Isten országát, melynek az eljövetelét hirdette, nem egy kézzelfogható világnak látta, amit az ember a saját szemével is megtapasztalhat. Ezzel szemben én szilárdan hiszem, hogy Jézus igenis hitt az isteni beavatkozásban, abban, hogy a sikeres ördögűzései s az ezekből eredő gyógyulások Isten országának elérkezését jelentik, melyben ő lesz Isten földi helytartója. És mellette, királyi székekben ott ül majd a tizenkét tanítvány, és ítéletet tartanak Izrael tizenkét törzse felett, melyek közül Jézus idejében egyébként már csak kettő létezett. Jézus azonban tévedett.

MN: Ha elkészül a filmje, bizonyára sokakat megbotránkoztatott volna.

false

PV: Magam is így gondolom, hiszen megfosztottam volna Jézust az "isteni" vonásaitól. Így szerepel a könyvemben is: nem több és nem kevesebb egy hús-vér embernél, aki ráadásul az élete vége felé lázadó lett - így vélekedtek a rómaiak is, akik azzal vádolták, hogy a zsidók királyának adja ki magát, és ezért feszítették keresztre. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Jézus elfogásakor a tanítványok kardot ragadtak, és többen meg is sérültek az összetűzésben. Ezt megelőzően pedig Jézus megparancsolta a követőinek, hogy ruhájuk árából kardot vegyenek.

MN: Ki játszotta volna a filmjében Jézust?

PV: 1986-ban, amikor elkezdtem látogatni a szemináriumot, Daniel Day-Lewisra esett a választásom. Sajnos ma már túl öreg lenne a szerepre. A maiak közül James Francót vagy Ryan Goslingot tudnám elképzelni. De az is lehet, hogy Hollywood sosem finanszírozna egy ilyen filmet. Túlságosan is botrányszagú a dolog. Csakis európai vagy talán arab finanszírozásban valósulhatna meg a film.

false

MN: A Jézus-film nem jött össze, de egymás után forgatta a hollywoodi kasszasikereket. Mindeközben a történeti Jézusról értekezett a szemináriumban?

PV: Amikor először látogattam el a szemináriumba, épp a Robotzsaru előkészületeinél tartottam. Az első szemináriumi dolgozataimat pedig 1988 nyarán írtam, miközben Az emlékmást készítettem Mexikóban. 1986 lés 2000 között hat filmet készítettem, s mindeközben folyamatosan látogattam a szemináriumot is, évente akár kétszer is. Mielőtt az USA-ba jöttem, egyetlen könyvet olvastam Jézusról. 2000-re a könyvek száma megközelítette az ezret is.

MN: A filmjeiben is megmutatkozott a Jézus iránti, egyre növekvő érdeklődése?

PV: Nem hinném. De mindig is voltak "keresztény" elemek a filmjeimben, például A negyedik férfi című holland munkámban, de a Robotzsaruban is. Gondoljon csak a főszereplő rendőr robottestben való feltámadására vagy az utolsó jelenetek egyikére, amikor a vízen jár! A Futás az életért pedig az irgalmas szamaritánus példázatára emlékeztethet.

false

MN: Azt írja, hogy ha egy újszövetségbeli jelenetet csak úgy tudna filmre vinni, hogy ahhoz speciális effektekhez kellene folyamodnia, akkor az annyit jelent, hogy az adott jelenet soha nem játszódhatott le. Nem tűnik valami megbízhatónak a módszere.

false

PV: Nem kevésbé félrevezető, mint maguk az evangéliumok. Nekem mint tudománytisztelő embernek (Verhoeven matematikus végzettségű - K. G.) nem lehet kétséges, hogy bizonyos dolgok fizikailag nem megvalósíthatók. Ha egy film mégis ilyesmiket mutat, mondjuk az Avatar vagy A Gyűrűk ura, mindenkinek világos, hogy a készítők trükköket alkalmaztak. Miért is ne alkalmazhatnánk ezt a tesztet az evangéliumokra is? Annak megállapítására, hogy mi az, ami egész biztosan nem történhetett meg. Az például hogy Jézus vízen járt, feltámadt vagy - mint azt Mel Gibson horrorfilmje, A Passió is megmutatta - meggyógyította a szolgát, akinek levágták a fülét Jézus elfogatásakor.

MN: Brecht és Hitchcock is feltűnik az ön Jézus-értelmezésében.

PV: Brecht megvetette az azonosulást, úgy érezte, kizárólag a közönség manipulálására szolgál. Jézus annyiban brechti, amennyiben a példázatai kerülik a szereplőkkel való azonosulást. Egy Hitchcock-filmben a néző Cary Granttel vagy James Stewarttal azonosul, de Jézus nem így beszéli el a példázatait, ő nem akarja, hogy azonosulj a főszereplővel. Teljesen semleges nézőpontot használ. Mint ahogy a könyvben is írom, olyan ez az alapállás, mint egy totálkép valamelyik korai Chaplin-filmben.

false

MN: Volt, aki megcáfolta a könyvében leírtakat?

PV: Ahhoz túlságosan is keveset tudunk Jézusról, hogy bármire rámondhassuk, hogy helyes vagy téves. De ahogy az borítékolható volt, a keresztény teológusok siettek elutasítani a könyvemet. Még Hollandiában is, noha a hazám még évekkel ezelőtt egy liberális, szekularizált országnak számított.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.