Isten feleségét eljátszani – Yolande Moreau színésznő

  • Szalkai Réka
  • 2015. november 11.

Film

A Legújabb testamentumban Isten Brüsszelben lakik a feleségével, akit a belgák és a franciák kedvenc komikája alakít. A film holnaptól látható a mozikban. A színésznővel Cannes-ban beszélgettünk

magyarnarancs.hu: Gondolkodás nélkül elvállalta a szerepet?

Yolande Moreau: Hogyne! Isten feleségét eljátszani – mi ez, ha nem egy visszautasíthatatlan ajánlat! Még akkor is, ha ez az Isten történetesen egy borzalmasan frusztrált és gonoszkodó alak. Még szerencse, hogy a nagy komikus, Benoît Poelvoorde alakítja.

magyarnarancs.hu: Élvezte a kihívást?

YM: Nagyon is. A Bibliában, őszintén szólva, nem sok lapot osztottak a nőknek. Hogy mást ne mondjak, Istennek egy szem fia van csak. De mi lett volna, ha születik egy lánya is? És miért ne lehetett volna ugyanígy felesége, mint sok más mitológiában a főisteneknek? Innen már csak egy lépés választ el minket attól, hogy Isten lehetne akár nő is. Ha Isten nő lenne, vajon hogy alakult  volna a világ?

 

Isten, a felesége és a lánya

Isten, a felesége és a lánya

 

magyarnarancs.hu: Lehet, hogy jobban járnánk, elvégre a filmben is ön teszi helyre a dolgokat.

YM: Bár látszólag a halál a témája, ez a film mégis inkább az életről szól. Amit, ugye, nem értékelünk igazán, csak élünk bele a vakvilágba. Az emberi kapcsolatainkat is csak akkor kezdjük igazán értékelni, ha súlyos problémák érnek minket. De mi lenne, ha előre tudnánk, mennyi van még hátra? Akkor talán jobban mernénk kockáztatni. Ezt üzeni a film is. Nincs jobb érzés, mint visszakapni az életet. Higgye el, mellrákos betegként nem a levegőbe beszélek. A betegségem óta többet éltem, mint valaha.

magyarnarancs.hu: Ön szerint nem provokatív ez így egy kicsit? Brüsszelben élő Isten feleséggel, lánygyermekkel…

YM: Ez egy mese. Mégis ki venné komolyan, hogy Isten Brüsszelben lakik?! És pont Brüsszelben? Abban a városban, melybe nem szorult egy szemernyi romantika se, viszont állandóan esik az eső. Csak mi imádjuk, akik odaszülettünk. Nem hinném, hogy Jaco van Dormael célja az volt, hogy kihúzza a gyufát a katolikus egyházfőknél. Ő csak el akart mesélni egy történetet.

magyarnarancs.hu: Ön vallásos?

YM: Jaco szavai jutnak az eszembe, aki szerint a film is olyan, mint egy vallás. Jók és rosszak állnak szemben egymással, és a végén a legtöbb esetben ott a vigasztaló megoldás. Ebben hiszek én is.

Találkozás Cannes-ban

Találkozás Cannes-ban

Fotó: Szalkai Réka

magyarnarancs.hu: Jean-Pierre Jeunet két filmjében is szerepelt, a magyar közönség főleg az Amélie csodálatos élete és a Micmacs révén ismeri. Mennyire más Dormael és Jeunet munkamódszere?

YM: Két teljesen különböző személyiségről beszélünk, bár mindkettő igazi költő és merész természet, különleges történetekben gondolkodó alkotó. Jaco sokkal kevésbé viselkedik rendezőként; egy kedélyes alak, aki nem igazgat látványosan, inkább csak rásegít minket, színészeket a helyes megoldásra. Teljes mértékben rá tudom bízni magam. Olyan ez, mint mikor valaki elalszik az autó hátsó ülésén. Nyugodt, mert biztos benne, hogy célba érkezik, hiszen megbízható a sofőr.

magyarnarancs.hu: Ön nemcsak színész, hanem ír és rendez is…

YM: Rettentő lassan írok. Rengeteg időmet felemészti. Ha én írtam volna a Legújabb testamentumot, soha nem készül el.

Figyelmébe ajánljuk

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.