Isten feleségét eljátszani – Yolande Moreau színésznő

  • Szalkai Réka
  • 2015. november 11.

Film

A Legújabb testamentumban Isten Brüsszelben lakik a feleségével, akit a belgák és a franciák kedvenc komikája alakít. A film holnaptól látható a mozikban. A színésznővel Cannes-ban beszélgettünk

magyarnarancs.hu: Gondolkodás nélkül elvállalta a szerepet?

Yolande Moreau: Hogyne! Isten feleségét eljátszani – mi ez, ha nem egy visszautasíthatatlan ajánlat! Még akkor is, ha ez az Isten történetesen egy borzalmasan frusztrált és gonoszkodó alak. Még szerencse, hogy a nagy komikus, Benoît Poelvoorde alakítja.

magyarnarancs.hu: Élvezte a kihívást?

YM: Nagyon is. A Bibliában, őszintén szólva, nem sok lapot osztottak a nőknek. Hogy mást ne mondjak, Istennek egy szem fia van csak. De mi lett volna, ha születik egy lánya is? És miért ne lehetett volna ugyanígy felesége, mint sok más mitológiában a főisteneknek? Innen már csak egy lépés választ el minket attól, hogy Isten lehetne akár nő is. Ha Isten nő lenne, vajon hogy alakult  volna a világ?

 

Isten, a felesége és a lánya

Isten, a felesége és a lánya

 

magyarnarancs.hu: Lehet, hogy jobban járnánk, elvégre a filmben is ön teszi helyre a dolgokat.

YM: Bár látszólag a halál a témája, ez a film mégis inkább az életről szól. Amit, ugye, nem értékelünk igazán, csak élünk bele a vakvilágba. Az emberi kapcsolatainkat is csak akkor kezdjük igazán értékelni, ha súlyos problémák érnek minket. De mi lenne, ha előre tudnánk, mennyi van még hátra? Akkor talán jobban mernénk kockáztatni. Ezt üzeni a film is. Nincs jobb érzés, mint visszakapni az életet. Higgye el, mellrákos betegként nem a levegőbe beszélek. A betegségem óta többet éltem, mint valaha.

magyarnarancs.hu: Ön szerint nem provokatív ez így egy kicsit? Brüsszelben élő Isten feleséggel, lánygyermekkel…

YM: Ez egy mese. Mégis ki venné komolyan, hogy Isten Brüsszelben lakik?! És pont Brüsszelben? Abban a városban, melybe nem szorult egy szemernyi romantika se, viszont állandóan esik az eső. Csak mi imádjuk, akik odaszülettünk. Nem hinném, hogy Jaco van Dormael célja az volt, hogy kihúzza a gyufát a katolikus egyházfőknél. Ő csak el akart mesélni egy történetet.

magyarnarancs.hu: Ön vallásos?

YM: Jaco szavai jutnak az eszembe, aki szerint a film is olyan, mint egy vallás. Jók és rosszak állnak szemben egymással, és a végén a legtöbb esetben ott a vigasztaló megoldás. Ebben hiszek én is.

Találkozás Cannes-ban

Találkozás Cannes-ban

Fotó: Szalkai Réka

magyarnarancs.hu: Jean-Pierre Jeunet két filmjében is szerepelt, a magyar közönség főleg az Amélie csodálatos élete és a Micmacs révén ismeri. Mennyire más Dormael és Jeunet munkamódszere?

YM: Két teljesen különböző személyiségről beszélünk, bár mindkettő igazi költő és merész természet, különleges történetekben gondolkodó alkotó. Jaco sokkal kevésbé viselkedik rendezőként; egy kedélyes alak, aki nem igazgat látványosan, inkább csak rásegít minket, színészeket a helyes megoldásra. Teljes mértékben rá tudom bízni magam. Olyan ez, mint mikor valaki elalszik az autó hátsó ülésén. Nyugodt, mert biztos benne, hogy célba érkezik, hiszen megbízható a sofőr.

magyarnarancs.hu: Ön nemcsak színész, hanem ír és rendez is…

YM: Rettentő lassan írok. Rengeteg időmet felemészti. Ha én írtam volna a Legújabb testamentumot, soha nem készül el.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."