Isten feleségét eljátszani – Yolande Moreau színésznő

  • Szalkai Réka
  • 2015. november 11.

Film

A Legújabb testamentumban Isten Brüsszelben lakik a feleségével, akit a belgák és a franciák kedvenc komikája alakít. A film holnaptól látható a mozikban. A színésznővel Cannes-ban beszélgettünk

magyarnarancs.hu: Gondolkodás nélkül elvállalta a szerepet?

Yolande Moreau: Hogyne! Isten feleségét eljátszani – mi ez, ha nem egy visszautasíthatatlan ajánlat! Még akkor is, ha ez az Isten történetesen egy borzalmasan frusztrált és gonoszkodó alak. Még szerencse, hogy a nagy komikus, Benoît Poelvoorde alakítja.

magyarnarancs.hu: Élvezte a kihívást?

YM: Nagyon is. A Bibliában, őszintén szólva, nem sok lapot osztottak a nőknek. Hogy mást ne mondjak, Istennek egy szem fia van csak. De mi lett volna, ha születik egy lánya is? És miért ne lehetett volna ugyanígy felesége, mint sok más mitológiában a főisteneknek? Innen már csak egy lépés választ el minket attól, hogy Isten lehetne akár nő is. Ha Isten nő lenne, vajon hogy alakult  volna a világ?

 

Isten, a felesége és a lánya

Isten, a felesége és a lánya

 

magyarnarancs.hu: Lehet, hogy jobban járnánk, elvégre a filmben is ön teszi helyre a dolgokat.

YM: Bár látszólag a halál a témája, ez a film mégis inkább az életről szól. Amit, ugye, nem értékelünk igazán, csak élünk bele a vakvilágba. Az emberi kapcsolatainkat is csak akkor kezdjük igazán értékelni, ha súlyos problémák érnek minket. De mi lenne, ha előre tudnánk, mennyi van még hátra? Akkor talán jobban mernénk kockáztatni. Ezt üzeni a film is. Nincs jobb érzés, mint visszakapni az életet. Higgye el, mellrákos betegként nem a levegőbe beszélek. A betegségem óta többet éltem, mint valaha.

magyarnarancs.hu: Ön szerint nem provokatív ez így egy kicsit? Brüsszelben élő Isten feleséggel, lánygyermekkel…

YM: Ez egy mese. Mégis ki venné komolyan, hogy Isten Brüsszelben lakik?! És pont Brüsszelben? Abban a városban, melybe nem szorult egy szemernyi romantika se, viszont állandóan esik az eső. Csak mi imádjuk, akik odaszülettünk. Nem hinném, hogy Jaco van Dormael célja az volt, hogy kihúzza a gyufát a katolikus egyházfőknél. Ő csak el akart mesélni egy történetet.

magyarnarancs.hu: Ön vallásos?

YM: Jaco szavai jutnak az eszembe, aki szerint a film is olyan, mint egy vallás. Jók és rosszak állnak szemben egymással, és a végén a legtöbb esetben ott a vigasztaló megoldás. Ebben hiszek én is.

Találkozás Cannes-ban

Találkozás Cannes-ban

Fotó: Szalkai Réka

magyarnarancs.hu: Jean-Pierre Jeunet két filmjében is szerepelt, a magyar közönség főleg az Amélie csodálatos élete és a Micmacs révén ismeri. Mennyire más Dormael és Jeunet munkamódszere?

YM: Két teljesen különböző személyiségről beszélünk, bár mindkettő igazi költő és merész természet, különleges történetekben gondolkodó alkotó. Jaco sokkal kevésbé viselkedik rendezőként; egy kedélyes alak, aki nem igazgat látványosan, inkább csak rásegít minket, színészeket a helyes megoldásra. Teljes mértékben rá tudom bízni magam. Olyan ez, mint mikor valaki elalszik az autó hátsó ülésén. Nyugodt, mert biztos benne, hogy célba érkezik, hiszen megbízható a sofőr.

magyarnarancs.hu: Ön nemcsak színész, hanem ír és rendez is…

YM: Rettentő lassan írok. Rengeteg időmet felemészti. Ha én írtam volna a Legújabb testamentumot, soha nem készül el.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.