Kopp...

Rupert Wainwright: A köd

  • - barotányi -
  • 2006. február 2.

Film

Egy újabb remake-kel van dolgunk, de ne feledjük: az eredetit jegyző John Carpenter egykoron maga is régi mítoszok újrafilmezésével szerezte hírnevét - A dolog/Izé (The Thing) című alkotás például egy kellemesen avétos ötvenes évekbéli protohorror (társrendező: Orson Welles!) újraalkotása.

Carpenter écáinak utóélete eddig persze kimerült a Halloween-saga immár követhetetlen sorszámú folytatásaiban. A kézjegyévé vált filmes technikát, a vágással, különleges világítási trükkökkel, zenehasználattal (ő maga szerzette filmzenéit, persze szintetizátorral) elért utánozhatatlan hangulatot kutya nehéz feladat lenne újrateremteni, maradt tehát sormintaként a tökfejű maszkos démon, aki módfelett szeret mészárolni. Ehhez képest A köd eredeti alapsztorija egy látszólag hagyományos kísértethistória - leszámítva azt a különbséget, hogy ezek a hazajáró lelkek rögvest a lényegre (zsigerek, vénák, artériák) törnek. Ehhez még jön a kalózmotívum, ami rögvest képek tucatjait hívja elő a Stevensonon felnőtt egykori olvasóból - a rendes tengeri rabló elmaradhatatlan attribútuma, a kampókéz pedig - az obligát zsigerelésen kívül - kopogtatásra is remekül alkalmas, az pedig közismert szokásuk a kárhozott lelkeknek. Rupert Wainwright, az új verzió rendezője ért ugyan valamit a hatáskeltéshez - épp a rettenetes címszereplőt, az átkot magában hordozó ködöt mégsem sikerült rekonstruálnia: már az sem túl átütő, amikor a közeliken a gyilkos pára éppen befolyna az ajtórésen (Carpenternél már ettől is kitör a frász), egyébként meg jön a Múmiából jól ismert digitális trükközés. Pedig az efféle instrumentális horroroknak ez a sava-borsa, s ha nem sikerül tökéletesen, akkor az alkotók kénytelenek más eszközökhöz, például más zsánerfilmekből elemelt ötletekhez nyúlni. Ráadásul A köd+1-ből kiiktatódik a kalóztematika (ez mostanában úgyis passé), a szörnyű titok hordozói lemészárolt leprások, akik változatlanul egykori gyilkosaik utódain próbálnak bosszút állni, hozzátennénk, jelentős sikerrel. A kies oregoni város rabolt pénzből épült, s ezért valakiknek fizetni kell, s egyébként sem illik a fertőző betegeket elevenen elégetni - hangzik a szentencia, amivel nagyjából egyet is kell értenünk, habár az önkényes igazságszolgáltatás eme formái joggal háborítják fel a mai nézőt. No meg az is, minek kell ilyen béna, Mesék a kriptából-szerű kísértetekkel előállni - Carpenter világító szemű hazajáró lidércei biz' isten, kevésbé hatottak idétlennek. A sok-sok dramaturgiai következetlenség méltó betetőzése a sírba vitt feleség fináléja, amelyen nemcsak filmünk sármőr (ráadásul teljesen felesleges) főhőse, de az egyszeri néző is joggal háborodik fel. Nagyjából csak a hangtechnikával lehetünk maradéktalanul elégedettek: leprás vízidémonaink - különösen avult állapotukhoz képest - remekül tudnak kopogtatni.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.