Makk Károlyt eltemették – Képek és mondatok

  • MTI
  • 2017.09.09 13:20

Film

A Fiumei úti sírkertben búcsúztatták.

Makk Károly, a magyar mozgókép mestere, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke életének 92. évében, augusztus 30-án hunyt el.

false

 

Fotó: MTI

„Soha nem ítélkeztél, mindig megértésre buzdítottál mindenkit” – emlékezett Tarr Béla filmrendező, akinek gyászbeszédét Haumann Péter színész olvasta fel a búcsúztatáson. „Feltűrted az inged ujját és nekiláttál, hogy láttasd az emberi természet lényegét, az emberi konfliktusokat, vágyakat, azoknak kudarcba fulladását vagy megvalósulását. Mirólunk csináltál filmeket. Az esendőségünkről, a nagyravágyásunkról, álmainkról” – írta Tarr Béla, hangsúlyozva: a magyar filmtörténet és a magyar filmrendezők nagy csapata szegényes lenne Makk Károly nélkül, aki felnevelte a magyar film új meg új nemzedékét, mindig bátorított mindenkit, hogy merje használni a fantáziáját.

„A Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ha valami bonyolult és sürgős problémát vetettünk fel neked, mindig az volt a bölcs tanácsod: atya, nyugalom, majd az élet megoldja – emlékezett Káel Csaba filmrendező, a művész egykori tanítványa. – Az egyetlen dolog, amit az élet nem old meg, hogy nélküled kell folytatnunk és nincs már közöttünk varázslatos személyiséged, kifinomult ízlésed, az emberi kapcsolatok mélységeit kutató empátiád és káprázatos intelligenciád, aminek erejével oly sokszor segítettél nekünk. Segítettél élni, és túlélni, a Liliomfival az 50-es éveket, a Szerelemmel a 70-eseket, az Egymásra nézvével segítettél felfedezni belső szabadságunkat” – mondta személyes hangú beszédében Káel Csaba. – Tőled, a filmjeiden keresztül tanultuk az életet” – hangsúlyozta. "

„Élni szeretett és tudott is” – hangsúlyozta Pálfi György filmrendező, kiemelve: Makk Károly olyan személyiség volt, aki a legnagyobb természetességgel tudott létezni a legabszurdabb helyzetekben is. Jól tudott bánni az emberekkel, figyelmes és empatikus volt, egy igazi filmkészítőhöz méltóan felismerte a műfajokat és betartotta szabályait.

Rónai Egon újságíró, műsorvezető elmondta: Makk Károly végigkísérte az életünket, filmjei élmények voltak, amelyek beépültek a tudatba. Felidézte: az 1980-as években első nagyinterjúját Makk Károllyal készítette, és a filmrendező egyik utolsó interjúját neki adta. „Makk Károly most is van: az életünkben is van, bennünk is van” – hangsúlyozta.

Ferencz Győző irodalomtörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, aki az intézmény nevében búcsúzott, elmondta: Makk Károly 1993-tól tagja, 2011-től haláláig elnöke volt az akadémiának. Kiemelte: nehéz időben vállalta a feladatot, amely az alkotástól vonhatta el, de felmérte, hogy az a szerep, amelyet betölt, milyen fontos a magyar művészet jelenlegi helyzetében. Makk Károly nevét a filmjei fogják megőrizni, de akadémiai elnöksége is nagyszerű életművének része – hangsúlyozta.

A búcsúztatáson Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész játszott. A szertartás végén Konrád György búcsúzott barátjától a temetés előtt írt, személyes hangú levelének felolvasásával.

false

 

Fotó: MTI

Rónai Egon beszél a ravatalnál.

false

 

Fotó: MTI

Konrád György virágot dob a sírba.

false

 

Fotó: MTI

Pálfi György földet szór a koporsóra.

false

 

Fotó: MTI

 

false

 

Fotó: MTI

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.