Aki Kaurismäki: Adja át szívélyes üdvözletemet Orbán Viktornak

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 7.

Film

A Berlinalén találkoztunk a jelentős finn filmrendezővel, akinek új filmjét, A remény másik oldalát mától vetítik a mozik. Köves Gábor interjúja a ma megjelent Magyar Narancsban olvasható.

false

Magyar Narancs: A film főszereplője egy Finnországba érkező aleppói menekült, aki a hatóságoknak elmeséli többek közt azt, hogy a magyar határnál rendőrök teperték le és csukták börtönbe.

Aki Kaurismäki: Ezt a jelenetet akkor írtam, amikor Magyarország épp bevezette a határzárat. Mi itt Európában mindannyian szégyellhetjük magunkat. Amikor ezt mondom, természetesen magamat is beleértem. A filmben Finnország egy kegyetlen helyként jelenik meg. Finnországot sokkolta, amikor egyszerre 30 ezer menekült érkezett, de kellemes meglepetésként ért, hogy az emberek rendesen viselkedtek. Ők jól vizsgáztak, csak a kormány nem bírt rendesen viselkedni. Törvényeket hoztak, hogy kidobhassák a menekülteket. Orbán Viktorhoz még nem hasonlítanám őket, de azért nem jártak messze tőle. Adja át szívélyes üdvözletemet Orbán Viktornak.

MN: Mi lesz, ha, ne adj’ isten, Oscarra jelölik a filmjét, elmegy a díjkiosztóra?

AK: Nem fordulhat elő, mert már azt sem engedem meg, hogy Finnország az én filmemet jelölje. Van már nekem épp elég díjam, nem érdekelnek ezek a dolgok. Én vagyok az egyetlen ember a filmtörténetben, aki zsinórban háromszor visszautasította a jelölést.

MN: Nem utálják ezért a finnek?

AK: Minden kis ország szeretne valami győzelmet, legyen az foci, film vagy magasugrás. Utálni nem utálnak érte, inkább csak nem értenek. De ez rendben van így, mert sokszor én sem értem magamat. Ez így igazságos, ahogy azt Barbara Stanwyck mondta egy filmjében.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”