Maudie

A francia vidéki takarító asszony kicsit más, mint a többi francia vidéki takarító asszony: a francia film néhány éve jelentős tehetségeket felvonultatva tisztelgett a naiv festőművész, Séraphine de Senlis előtt. És a naiv festőkből sosem elég. Az Új-Skóciában élő házvezetőnő kicsit más, mint a többi kanadai házvezetőnő – ő Maud Lewis, Séraphine távoli rokona, a kanadai népművészet kedvelt alakja, akinek alakját súlyos betegség görbítette fiatal korától kezdve, de az ecset mindvégig fontos társa maradt, akárcsak mogorva, erőszakoskodó férje, aki mellett felnőtt élete legjavát leélte filléres festmények sokaságát festve meg. Tiszta sor: Maudból, Új-Skócia hírértékű csodabogarából filmnek kellett készülnie, hiszen a kisebb butikfesztiválok embermesék-szekcióját is fel kell tölteni valamivel, és nem lehet rácsodálkozni elégszer, hogy van élet a Soho határain túl is; ott minden olyan érdekesen földszagú és érdes, és sehol egy kézműveskávé-stand. És akkor, ebben a szívet-lelket és még ki tudja, mi mindent melengető, komfortos középszerben megjelenik egy gyanús alak, egy angol színésznő, aki már jó ideje mást sem csinál, mint a maga megátalkodott módján, mindenben, amiben csak játszik, mindenféle csodákat művel, hol fő-, hol mellékszerepekben. Szakmailag szólva: öröm nézni. Sally Hawkins az Emily Watson-féle iskola, azon belül is a filmes árvák osztály legnagyobb tehetsége, most a kis bicebócát alakítja Forrest Gumpné született Montmartre-i Amélie jeligére. És miközben oltári giccs az egész, igazi butikparasztozás, Hawkins kacsázását látva a szívnek meg kell szakadnia.