Elmentünk Etyekre, és megnéztük, milyen az élet a Marson

  • Gera Márton
  • 2017. október 1.

Film

Húzós, annyit mondhatunk.

Egyetlen dolog teljesen biztos: a Marson barátságosan fogadják az embert. Alyssa Taffet például úgy üdvözli az újságírók kicsiny csapatát, mintha régi ismerősök, pénteki vacsoravendégek volnánk, akik csak átugrottak egy kis kikapcsolódásra a vörös bolygóra. Ami persze nincs messze Budapesttől, harminc perc alatt simán oda lehet érni, ha éppen nincsen dugó. A Mars esetünkben Etyeket jelenti, itt forgatja a tavaly bemutatkozó sorozatának második évadát a National Geographic. Alyssa pedig a stáb sajtósa.

false

 

Fotó: National Geographic

A tavaly ősszel debütáló Mars – Utunk a vörös bolygóra érdekes hibrid volt: egyszerre volt fikciós sorozat és doksi. Az epizódok felében színészekkel felvett, drámai történéseket néztünk, a másik felében meg kutatók, mérnökök beszéltek űrutazásról, a Marsról és hasonló dolgokról. Eredetileg „event seriest” terveztek a készítők, ami azt takarja, hogy nem volt biztos a folytatás, ám a sorozat siker lett, 36 milliónyian megnézték szerte a világon, ezért a csatorna számára nem volt kérdés, hogy érdemes folytatni. Már csak azért is, mert ez volt az eddigi legdrágább projektje a NatGeónak.

false

 

Fotó: National Geographic

A stáb az első évadot is nálunk forgatta, csak akkor még a fővárosi Origo Filmstúdióban, most viszont már nagyobb helyszínre volt szükségük, így meg sem álltak az etyeki Kordáig. A NatGeo kissé változtatott is a felálláson, mondja Alyssa, és az új szezonban már több lesz a drámázás: 75 százalék dráma, 25 százalék doksi lesz a Marsban, ami azt jelenti, hogy több váratlan fordulatra lehet készülni, hiszen a Marson nyilván kaland az élet.

false

 

Fotó: National Geographic

Ezt bizonyítják az újabb helyszínek is, amelyek erősen utalnak a szereplők kihívásaira, bár ezeket egyelőre fedje marsi homály, az epizódokból majd minden kiderül. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy két nagy hangárban és egy külső helyszínen zajlanak a felvételek, vagyis immár a vörös bolygó felszínén játszódó, külső jelenetek egy részét is nálunk vették fel.

false

 

Fotó: National Geographic

Ez is változás a korábbiakhoz képest, hiszen az első évad során itthon csak a beltéri jelenetek felvétele zajlott, amikor a Mars felszínét akarta filmezni a stáb, szépen repülőre ültek, és meg sem álltak Marokkóig, ahol nyilván könnyebb volt a vörös bolygóhoz hasonló területeket találni, mint Magyarországon. Idén azonban már a Kordában is kialakítottak egy kültéri helyszínt. Amikor a homokos, kavicsos, a Marson készült fotókra kétségkívül emlékeztető területen sétálgattam, és a cipőmmel rugdostam a homokot, Alyssa pont azt mesélte, hogy ez a terület pár hónapja még szimpla parkoló volt.

false

 

Fotó: National Geographic

A stáb több mint 300 emberből áll, s az etyeki stúdióban dolgoznak a grafikusok, a művészeti csapat tagjai is.

false

 

Fotó: National Geographic

A forgatás júniusban kezdődött. Alyssa azt mondja, a beltéri helyszínek is nagyon hasonlítanak arra, amit az űrben használnának, így a szereplők a mindennapi tárgyaik jelentős részét például olyan anyagokból hozzák létre a sorozatban, amelyekre már semmi szükség, vagyis itt a Földön mi vélhetőleg azt mondanánk rájuk, hogy szemét.

false

 

Fotó: Gera Márton

Miközben a felvételek miatt halkan sétálgatunk a díszletek között, észrevenni, hogy valóban ügyeltek a részletekre, az egyes szereplők kolónián belüli szobáiban ott vannak a családi fotók, az ilyen-olyan személyes tárgyak – utóbbiak egy részét a művészeti csapat 3D-nyomtatóval hozta létre.

false

 

Fotó: Gera Márton

Amikor kora délután gyalogolunk vissza a busz felé, a külsőben megint forgatáshoz készülődnek elő. Ez az utolsó forgatási hét, pár nap múlva a stáb elrepül Magyarországról, és következik az utómunka. A tervek szerint ez nagyjából fél évig fog tartani, ami azt jelenti, hogy a Mars második évada valamikor tavasszal érkezik a NatGeóra. 171 ország nézheti majd, hogyan folytatódik a Mars-misszióban részt vevők sorsa.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.