Elmentünk Etyekre, és megnéztük, milyen az élet a Marson

  • Gera Márton
  • 2017. október 1.

Film

Húzós, annyit mondhatunk.

Egyetlen dolog teljesen biztos: a Marson barátságosan fogadják az embert. Alyssa Taffet például úgy üdvözli az újságírók kicsiny csapatát, mintha régi ismerősök, pénteki vacsoravendégek volnánk, akik csak átugrottak egy kis kikapcsolódásra a vörös bolygóra. Ami persze nincs messze Budapesttől, harminc perc alatt simán oda lehet érni, ha éppen nincsen dugó. A Mars esetünkben Etyeket jelenti, itt forgatja a tavaly bemutatkozó sorozatának második évadát a National Geographic. Alyssa pedig a stáb sajtósa.

false

 

Fotó: National Geographic

A tavaly ősszel debütáló Mars – Utunk a vörös bolygóra érdekes hibrid volt: egyszerre volt fikciós sorozat és doksi. Az epizódok felében színészekkel felvett, drámai történéseket néztünk, a másik felében meg kutatók, mérnökök beszéltek űrutazásról, a Marsról és hasonló dolgokról. Eredetileg „event seriest” terveztek a készítők, ami azt takarja, hogy nem volt biztos a folytatás, ám a sorozat siker lett, 36 milliónyian megnézték szerte a világon, ezért a csatorna számára nem volt kérdés, hogy érdemes folytatni. Már csak azért is, mert ez volt az eddigi legdrágább projektje a NatGeónak.

false

 

Fotó: National Geographic

A stáb az első évadot is nálunk forgatta, csak akkor még a fővárosi Origo Filmstúdióban, most viszont már nagyobb helyszínre volt szükségük, így meg sem álltak az etyeki Kordáig. A NatGeo kissé változtatott is a felálláson, mondja Alyssa, és az új szezonban már több lesz a drámázás: 75 százalék dráma, 25 százalék doksi lesz a Marsban, ami azt jelenti, hogy több váratlan fordulatra lehet készülni, hiszen a Marson nyilván kaland az élet.

false

 

Fotó: National Geographic

Ezt bizonyítják az újabb helyszínek is, amelyek erősen utalnak a szereplők kihívásaira, bár ezeket egyelőre fedje marsi homály, az epizódokból majd minden kiderül. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy két nagy hangárban és egy külső helyszínen zajlanak a felvételek, vagyis immár a vörös bolygó felszínén játszódó, külső jelenetek egy részét is nálunk vették fel.

false

 

Fotó: National Geographic

Ez is változás a korábbiakhoz képest, hiszen az első évad során itthon csak a beltéri jelenetek felvétele zajlott, amikor a Mars felszínét akarta filmezni a stáb, szépen repülőre ültek, és meg sem álltak Marokkóig, ahol nyilván könnyebb volt a vörös bolygóhoz hasonló területeket találni, mint Magyarországon. Idén azonban már a Kordában is kialakítottak egy kültéri helyszínt. Amikor a homokos, kavicsos, a Marson készült fotókra kétségkívül emlékeztető területen sétálgattam, és a cipőmmel rugdostam a homokot, Alyssa pont azt mesélte, hogy ez a terület pár hónapja még szimpla parkoló volt.

false

 

Fotó: National Geographic

A stáb több mint 300 emberből áll, s az etyeki stúdióban dolgoznak a grafikusok, a művészeti csapat tagjai is.

false

 

Fotó: National Geographic

A forgatás júniusban kezdődött. Alyssa azt mondja, a beltéri helyszínek is nagyon hasonlítanak arra, amit az űrben használnának, így a szereplők a mindennapi tárgyaik jelentős részét például olyan anyagokból hozzák létre a sorozatban, amelyekre már semmi szükség, vagyis itt a Földön mi vélhetőleg azt mondanánk rájuk, hogy szemét.

false

 

Fotó: Gera Márton

Miközben a felvételek miatt halkan sétálgatunk a díszletek között, észrevenni, hogy valóban ügyeltek a részletekre, az egyes szereplők kolónián belüli szobáiban ott vannak a családi fotók, az ilyen-olyan személyes tárgyak – utóbbiak egy részét a művészeti csapat 3D-nyomtatóval hozta létre.

false

 

Fotó: Gera Márton

Amikor kora délután gyalogolunk vissza a busz felé, a külsőben megint forgatáshoz készülődnek elő. Ez az utolsó forgatási hét, pár nap múlva a stáb elrepül Magyarországról, és következik az utómunka. A tervek szerint ez nagyjából fél évig fog tartani, ami azt jelenti, hogy a Mars második évada valamikor tavasszal érkezik a NatGeóra. 171 ország nézheti majd, hogyan folytatódik a Mars-misszióban részt vevők sorsa.

Figyelmébe ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.