Elmentünk Etyekre, és megnéztük, milyen az élet a Marson

  • Gera Márton
  • 2017. október 1.

Film

Húzós, annyit mondhatunk.

Egyetlen dolog teljesen biztos: a Marson barátságosan fogadják az embert. Alyssa Taffet például úgy üdvözli az újságírók kicsiny csapatát, mintha régi ismerősök, pénteki vacsoravendégek volnánk, akik csak átugrottak egy kis kikapcsolódásra a vörös bolygóra. Ami persze nincs messze Budapesttől, harminc perc alatt simán oda lehet érni, ha éppen nincsen dugó. A Mars esetünkben Etyeket jelenti, itt forgatja a tavaly bemutatkozó sorozatának második évadát a National Geographic. Alyssa pedig a stáb sajtósa.

false

 

Fotó: National Geographic

A tavaly ősszel debütáló Mars – Utunk a vörös bolygóra érdekes hibrid volt: egyszerre volt fikciós sorozat és doksi. Az epizódok felében színészekkel felvett, drámai történéseket néztünk, a másik felében meg kutatók, mérnökök beszéltek űrutazásról, a Marsról és hasonló dolgokról. Eredetileg „event seriest” terveztek a készítők, ami azt takarja, hogy nem volt biztos a folytatás, ám a sorozat siker lett, 36 milliónyian megnézték szerte a világon, ezért a csatorna számára nem volt kérdés, hogy érdemes folytatni. Már csak azért is, mert ez volt az eddigi legdrágább projektje a NatGeónak.

false

 

Fotó: National Geographic

A stáb az első évadot is nálunk forgatta, csak akkor még a fővárosi Origo Filmstúdióban, most viszont már nagyobb helyszínre volt szükségük, így meg sem álltak az etyeki Kordáig. A NatGeo kissé változtatott is a felálláson, mondja Alyssa, és az új szezonban már több lesz a drámázás: 75 százalék dráma, 25 százalék doksi lesz a Marsban, ami azt jelenti, hogy több váratlan fordulatra lehet készülni, hiszen a Marson nyilván kaland az élet.

false

 

Fotó: National Geographic

Ezt bizonyítják az újabb helyszínek is, amelyek erősen utalnak a szereplők kihívásaira, bár ezeket egyelőre fedje marsi homály, az epizódokból majd minden kiderül. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy két nagy hangárban és egy külső helyszínen zajlanak a felvételek, vagyis immár a vörös bolygó felszínén játszódó, külső jelenetek egy részét is nálunk vették fel.

false

 

Fotó: National Geographic

Ez is változás a korábbiakhoz képest, hiszen az első évad során itthon csak a beltéri jelenetek felvétele zajlott, amikor a Mars felszínét akarta filmezni a stáb, szépen repülőre ültek, és meg sem álltak Marokkóig, ahol nyilván könnyebb volt a vörös bolygóhoz hasonló területeket találni, mint Magyarországon. Idén azonban már a Kordában is kialakítottak egy kültéri helyszínt. Amikor a homokos, kavicsos, a Marson készült fotókra kétségkívül emlékeztető területen sétálgattam, és a cipőmmel rugdostam a homokot, Alyssa pont azt mesélte, hogy ez a terület pár hónapja még szimpla parkoló volt.

false

 

Fotó: National Geographic

A stáb több mint 300 emberből áll, s az etyeki stúdióban dolgoznak a grafikusok, a művészeti csapat tagjai is.

false

 

Fotó: National Geographic

A forgatás júniusban kezdődött. Alyssa azt mondja, a beltéri helyszínek is nagyon hasonlítanak arra, amit az űrben használnának, így a szereplők a mindennapi tárgyaik jelentős részét például olyan anyagokból hozzák létre a sorozatban, amelyekre már semmi szükség, vagyis itt a Földön mi vélhetőleg azt mondanánk rájuk, hogy szemét.

false

 

Fotó: Gera Márton

Miközben a felvételek miatt halkan sétálgatunk a díszletek között, észrevenni, hogy valóban ügyeltek a részletekre, az egyes szereplők kolónián belüli szobáiban ott vannak a családi fotók, az ilyen-olyan személyes tárgyak – utóbbiak egy részét a művészeti csapat 3D-nyomtatóval hozta létre.

false

 

Fotó: Gera Márton

Amikor kora délután gyalogolunk vissza a busz felé, a külsőben megint forgatáshoz készülődnek elő. Ez az utolsó forgatási hét, pár nap múlva a stáb elrepül Magyarországról, és következik az utómunka. A tervek szerint ez nagyjából fél évig fog tartani, ami azt jelenti, hogy a Mars második évada valamikor tavasszal érkezik a NatGeóra. 171 ország nézheti majd, hogyan folytatódik a Mars-misszióban részt vevők sorsa.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”